MNB-program - Több mint 700 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést kkv-kal
Miközben a teljes kkv-hitelállományon belül kiemelkedik a nagybankok részesedése, addig a programban állományarányosan nagyobb hitelkerethez jutottak a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek. Ez lehetővé tette, hogy ezek a szereplők relatíve jobban növeljék az állományukat, ami fokozta a versenyt az új ügyfelekért - emeli ki az MNB a közleményében. A jegybanki hitelprogram keretében a hitelintézetek a teljes kkv hitelállományhoz képest jellemzően magasabb összegű kölcsönöket nyújtottak.
A program keretein belül folyósított kölcsönök 70 százaléka 50 millió forint alatti volt, míg a teljes kkv hitelállomány esetén a folyósított kölcsönök csaknem 90 százaléka van ezen összeghatár alatt - olvasható az MNB elemzésében. A jegybank 2013 áprilisában hirdette meg a növekedési hitelprogramot. A három pillérből álló program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése, és ezáltal a pénzügyi stabilitás megerősítése volt.
A monetáris tanács annak érdekében, hogy a programban elérhető alacsony kamatozású hitelből minél több kkv részesülhessen, a monetáris tanács még a program indulása előtt 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte a keretösszeget. Az első pillér iránti nagyobb keresletet látva a keretösszeg hatékonyabb felhasználása érdekében az MNB augusztus 1-jén lehetővé tette a II. pillérben allokált hitelkeret I. pillér keretében történő felhasználását. Ennek köszönhetően az I. pillér esetében az igénybevétel elérte a keretösszeg 112 százalékát, megközelítőleg 472 milliárd forintot. A II. pillérben, azaz devizahitelek kiváltására közel 229 milliárd forintos összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek, ami 70 százalékos kihasználtságot jelent.
A jegybank megítélése szerint a program elindításakor kitűzött rövid távú cél, a hitelpiaci korlátok enyhítése és a verseny növelése lényegében teljesült. Amellett, hogy az NHP számottevően élénkítette a hitelkeresletet a vállalkozások oldaláról, a hitelintézetek figyelmét is a kkv szektorra irányította. A versenyt élénkítette a program keretösszegének szétosztásakor az MNB által alkalmazott allokációs mechanizmus, valamint a bankváltás lehetősége, aminek köszönhetően nőtt a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek részesedése a kkv hitelállományon belül. Hitelkiváltáskor az ügyfelek 20 százaléka élt a bankváltás lehetőségével.
Elsősorban a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek ügyfelei váltottak hitelintézetet. A maximált kamatmarzs ellenére az ügyfelekért folytatott versenynek és a garanciaszervezetek közreműködésének köszönhetően nem csak a legjobb minősítésű vállalkozások tudtak részt venni a programban. Az I. pillérben várakozáson felüli, 61 százalék az új hitelek aránya, ezen belül is a beruházási hitelek részesedése kiemelkedő, ami kedvezően befolyásolhatja a program hatását a gazdasági növekedésre. A II. pillérben is főként beruházási hitelek kiváltására folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek.
A minimum 3 millió, maximum 3 milliárd forintos szerződési összegkorláton belül a kisebb összegű hitelek kerültek előtérbe, darabszám szerint a hitelek 70 százaléka 50 millió forint alatt maradt. A jegybank által szabott maximum 10 éves futamidő mellett a hitelintézetek hajlandóak voltak átlagosan közel 7 éves lejáratú, a futamidő végéig rögzített, évi maximum 2,5 százalékos kamatozású hiteleket nyújtani. Az NHP jelentősen csökkentette a programban részt vevő vállalkozások kamatterheit, mind az új hitelek, mind a hitelkiváltások esetében, ami javította a vállalkozások jövedelmi helyzetét. Ezen felül a program megszüntette a II. pillérben részt vevő vállalkozások árfolyamkitettségét. A vállalati devizahitel-állomány nagymértékű, fokozatos csökkenése nemzetgazdasági szinten is fontos, mivel mérséklődnek a pénzügyi stabilitási kockázatok.
A programból a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem vállalkozásai kiugróan részesedtek. Az NHP csökkentette a kkv-hitelek regionális koncentráltságát is. A kkv hitelállományhoz viszonyítva nagyobb arányban folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek a Dél- és Észak-Alföld régióban tevékenykedő vállalkozások számára, míg Közép-Magyarország részesedése jelentősen kisebb lett az állományi arányhoz képest. A monetáris tanács 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött.
Az első szakasz teljesítette azt a célt, hogy fokozza a versenyt a kkv hitelpiacon, így a második szakaszban már lehetőség nyílik arra, hogy az MNB az új hitelek előtérbe helyezésével az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessen a gazdasági növekedés ösztönzésére. A növekedés támogatása érdekében a program folytatása során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve az első 500 milliárd forintos részletének 90 százaléka csak új hitelek nyújtására fordítható - olvasható az MNB összegzésében.
