MNB: az ügyvezetés vitatja a felügyelő bizottság megállapításait
Az MNB az összeállítást azt követően tette közzé, hogy Járai Zsigmond, az MNB fb elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozatva elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak. Járai Zsigmond közölte: az fb megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél.
Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület. Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével.
A jegybank honlapján publikált összegzés szerint az fb a jogszabályok alapján az ellenőrzési tevékenységét a társaság javára és a tulajdonosok részére végzi és ennek során az ügyvezetés tevékenységét vizsgálja. Vizsgálatának szempontja, hogy a társaság ügyvezetésének tevékenysége megfelel-e a jogszabályban, a társasági szerződésben, illetve a társaság legfőbb szervének határozataiban foglalt rendelkezéseknek, vagy egyébként sérti-e a társaság érdekeit. A társasági jog szabályai értelmében az ügyvezetés és a felügyelő bizottság egyenrangú, egymásnak mellérendelt és kölcsönös együttműködésre kötelezett szervei a gazdasági társaságnak.
A jegybanki közlemény leszögezi: a felügyelő bizottság az ellenőrzési hatáskörébe tartozó véleménye kialakításához minden, az adott ellenőrzés témájával kapcsolatban felmerülő releváns tényt és körülményt figyelembe kell, hogy vegyen annak érdekében, hogy a megállapításai teljességgel megalapozattak és minden tekintetben helytállóak legyenek, illetve, hogy ellenőrzési tevékenysége és megállapításai a társaság és a tulajdonos érdekét szolgálják és ne azzal ellentétes hatást váltsanak ki.
Ez a követelmény nélkülözhetetlenné teszi a felügyelő bizottságnak a vizsgált tevékenységre vonatkozó valamennyi tény és adat - ideértve a vizsgált szervezetnél rendelkezésre álló tények és adatok - megismerését és figyelembevételét, valamint azt, hogy a vizsgálatot végző az ellenőrzött szerv képviselőinek álláspontját és észrevételeit a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban előzetesen megismerje - olvasható a jegybak honlapján. A közlemény szerint a jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. A közlemény kitér arra, hogy a kommunikációs szolgáltatásokra Járai Zsigmond elnöksége és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB.
Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött. A kommunikációs szolgáltatásokon belül, a kreatív ügynökségi feladatokra sem szakmai erőforrás, sem a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre a jegybankban (kreatív, grafikai tervek, rádióreklámok, filmek készítése, stb.). A jegybank évente átlagban 4-6 milliárd forint összegű közbeszerzést bonyolít le 80-120 eljárás keretében. A jegybank eljárásaival szemben 2008-2009-ben egyáltalán nem indult jogorvoslati eljárás, míg 2010-ben egy esetben sérelmezték az MNB eljárását, de ezt az eljárást is jogerősen megnyerte az MNB.
Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az állami szervek közbeszerzéseinek 16-22 százaléka ellen indul jogorvoslati eljárás - írta a jegybank. A közlemény megállapítja: a jegybank vezetése a válság beköszöntét követően különös figyelmet fordított a költségekkel való hatékony gazdálkodásra, beleértve a személyi költségekkel való gazdálkodást is. Ennek jegyében az MNB személyi költségei csak a 2008-2010 közti időszakban 13 százalékkal, reálértékben 20 százalékkal csökkentek. A jegybanki átlagjövedelmek emelkedése ebben az időszakban elmaradt az inflációtól, tehát az itt dolgozók reál átlagjövedelme is csökkent - olvasható az MNB dokumentumában.
