A dollárhoz kötik az értékét, mégis az euró kamatára hathat a stabilcoin
Mi történik, ha mindenki egyszerre kér dollárt?
Egy dollárhoz kötött stabilcoin tulajdonosa arra számít, hogy a tokenje holnap is nagyjából egy amerikai dollárt ér. Ezt a várakozást erősíti, ha a kibocsátó elegendő tartalékkal rendelkezik, és a hozzá visszaváltásra benyújtott tokenekért időben ki tudja fizetni a dollárt. A rendszer igazi próbája akkor jön el, amikor rövid idő alatt szokatlanul sokan akarnak kiszállni.
Olaf Sleijpen, aki a holland jegybank elnökeként az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának is tagja, 2025 novemberében beszélt ennek kockázatáról. A stabilcoinok globális piaci értéke addigra az év elejéhez képest 48 százalékkal nőtt, és meghaladta a 300 milliárd dollárt. Az Egyesült Államokban eközben szövetségi törvény szabott kereteket a fizetésre használt stabilcoinok kibocsátásának, ami támogatta a piac bővülését.
Sleijpen szerint, ha a dolláralapú stabilcoinok tartósan ilyen gyorsan terjednek, idővel a teljes pénzügyi rendszer szempontjából jelentőssé válhatnak. Ilyen méretnél már az is számít, hogyan jut dollárhoz egy nagy kibocsátó egy különösen ideges kereskedési napon. Amit a tokentulajdonos egyszerű visszaváltásként érzékel, az a tartalékokat kezelő vállalat oldalán több milliárd dollárnyi finanszírozási igényként jelentkezhet.
Az amerikai állampapírpiacig érhet az eladási hullám
A nagy stabilcoin-kibocsátók tartalékaik egy részét rövid lejáratú amerikai kincstárjegyekben tartják. Ezek a papírok kamatbevételt biztosíthatnak, lejáratkor pedig az amerikai állam kifizeti a névértéküket. Ha a tokenek visszaváltásához már ma szükség van a pénzre, a kibocsátónak el kell döntenie, hogy a rendelkezésére álló készpénzből fizet, bankbetétet von ki, vagy még lejárat előtt eladja az értékpapírok egy részét.
Az időzítés azért fontos, mert egy nyugodt napon könnyen értékesíthető állampapírért is alacsonyabb árat kaphat az eladó, ha ugyanabban az órában több nagy szereplő keres rá vevőt. A kötvényárfolyamok csökkenésével a piaci hozamok emelkedhetnek. A változás így olyan bankok és befektetési alapok portfólióját is érintheti, amelyek egyetlen stabilcoint sem vásároltak.
A nagyságrendet érzékelteti, hogy a Tether és a Circle 2025 végén együttesen közel 150 milliárd dollárnyi amerikai kincstárjegyet tartott. A brit jegybank 2026 szeptemberében szintén felhívta a figyelmet a nagyarányú stabilcoin-visszaváltások állampapírpiaci kockázatára. Egy piaci zavar súlyosságát ugyanakkor az döntené el, hogy ebből az állományból ténylegesen mennyit, milyen gyorsan és mekkora vevői kereslet mellett kellene eladni.
Hogyan jut el a hatás az európai bankokig?

Az euróövezet szempontjából a dolláralapú stabilcoinok terjedésének már egy esetleges válság előtt is lehet következménye. Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja 2026 júniusában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tokenek széles körű használata megváltoztathatja az európai bankok finanszírozási költségeit. Különösen az számít, hová kerül a háztartások és a vállalatok pénze, ha megtakarításaik egy részét hagyományos bankbetétből digitális dollárba helyezik át.
Egy bank számára az ügyfelek folyószámlán vagy lekötött betétben tartott pénze a hitelezés egyik finanszírozási forrása. Ha egy pénzintézettől tartósan sok betét távozik, magasabb betéti kamattal próbálhatja visszacsábítani az ügyfeleket, vagy más forrásból szerezhet pénzt.
Amennyiben ez többe kerül neki, a többletköltség az új vállalati és lakossági hitelek árazásában is megjelenhet. Így az ügyfelek által kapott hitelajánlatok már akkor változhatnak, amikor az EKB még ugyanazon a szinten tartja az irányadó kamatát.
A MiCA tartalékszabályain is vita van
A bankbetéteknek a stabilcoinok másik oldalán, a kibocsátók tartalékaiban is szerepük van. Az uniós kriptoeszköz-rendelet, a MiCA keretében az érintett kibocsátóknál legalább 30 százalékos bankbetéti követelmény érvényesül, a jelentősnek minősített kibocsátóknál pedig 60 százalékos az előírt arány. A bankban elhelyezett pénzhez a kibocsátó gyorsan hozzáférhet, amikor az ügyfelei visszaváltást kérnek.
Ugyanez a művelet a tartalékot őrző kereskedelmi bank szemszögéből már betétkivonást jelent. Ha egy nagy kibocsátó rövid időn belül jelentős összeget vesz fel, hogy teljesítse az ügyfelei kéréseit, a banknak is gondoskodnia kell a szükséges pénzről.
A Központi Bankok Európai Rendszere 2026 szeptemberében ezért olyan módosítást javasolt, amely a rögzített betéti arányok helyett a tartalékeszközök lejáratához igazítaná a likviditási követelményeket. A javaslat mögött gyakorlati kérdés áll. Mennyi pénz válik elérhetővé időben, ha a szokásosnál jóval több tokent nyújtanak be visszaváltásra?
Kamatemelés vagy kamatcsökkentés következne?
Sleijpen szerint egy stabilcoinpiaci megingásra az EKB először a pénzügyi stabilitást szolgáló eszközökkel reagálna. A kamatpolitika felülvizsgálata akkor kerülhetne napirendre, ha a zavar az euróövezet gazdasági teljesítményét és inflációs kilátásait is érdemben befolyásolná. A holland jegybankelnök nyitva hagyta a kamatváltoztatás irányát, hiszen ugyanaz a pénzügyi sokk több úton, eltérő erővel hathat a gazdaságra.
A 2025 novemberi megszólalás idején Sleijpen nem látott közvetlen indokot a hitelfelvételi költségeket befolyásoló jegybanki kamatok módosítására. Az EKB nyolc, egyenként 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés nyomán 2025 júniusára 2 százalékra vitte le a betéti kamatát. Az infláció a jegybank 2 százalékos céljának közelében alakult, a gazdaság pedig az előzetes várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult.
Az óvatosságot Sleijpen a 2022-es tapasztalattal magyarázta. Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően az infláció tartósabbnak bizonyult annál, mint amire a döntéshozók kezdetben számítottak. A holland jegybankelnök ezért a stabilcoinok esetében is azt tartotta indokoltnak, hogy az EKB ülésről ülésre, a tényleges gazdasági adatok alapján mérlegeljen.
Az EKB 2026. novemberi gazdasági jelentése szerint az euróövezeti fogyasztók egyelőre korlátozott mértékben tartanak stabilcoint, meglévő állományukon belül viszont a dollárhoz kötött tokenek dominálnak. Európa számára így az egyik legfontosabb kérdés az, mire kezdik használni ezeket a tokeneket a tulajdonosaik.
Ha a kriptotőzsdei kereskedés mellett a hétköznapi fizetésekben is elterjednek, egy visszaváltási hullám idején a kibocsátók tartalékain túl egyre több vállalkozás pénzforgalma és egyre több bank finanszírozása kerülhet nyomás alá.