MSZP: a kormány hadüzenetet küldött az uniónak
Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető a szocialisták szerdai elnökségi ülése után úgy értékelt: a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte törvényjavaslat nem ad megoldást a nemzeti bank függetlenségével összefüggő uniós aggályokra. "Ebből pedig egyértelműen az következik, hogy Orbán Viktor és kormánya nem akar megállapodást az EU-val és az IMF-fel, máskülönben értelmezhetetlen ez az időhúzás" - fogalmazott.
Hozzátette: mára a piacok is "beárazták", hogy a kormány nem akar megállapodni a nemzetközi szervezetekkel, ez pedig negyedévente százmilliárd forintos terhet jelent az embereknek, például a forint árfolyamának romlása miatt. Szerinte a kormány magatartása így csak tudatos károkozásnak, "rablógazdálkodásnak" tekinthető, annak árát ugyanis a családok fizetik meg.
Az MSZP elnöke elmondta: a szocialisták már korábban megtették javaslataikat a parlamentben a szükséges törvénymódosításokra, mert úgy ítélik meg, hogy egy jó hitelmegállapodás az ország érdekét szolgálná. Ezzel szemben - folytatta - most drágul az ország finanszírozása, a referenciahozam megközelítette a tíz százalékot, vagyis kétszer akkora, mint 2010 tavaszán, és mint amekkora egy IMF-megállapodás után lehetne.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény néhány pontját és az alaptörvényt is módosító javaslatait. Eszerint a jegybank nem lenne köteles megküldenie a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kabinet képviselője nem venne részt a testület ülésein, továbbá kikerülnének a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok. Emellett megszüntetnék az MNB és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét.
A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta hogy a magyar kormány egyes kérdésekben - például az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján járt el, továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozóinak fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat sem változtatná meg.
A nemzetgazdasági tárca keddi közleménye szerint a törvénymódosítás az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt pontok egy részét érinti, és ezeket a javaslatokat a bizottság is tudomásul vette. (MTI)
