Magyar Telekom - Lezárult a belső audit vizsgálat
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést is a macedón leányvállalatunknál, amelyek további vizsgálatot tehetnek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell
tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot.
További információkat a belső és a hatósági vizsgálatokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom 2009. évi első, második és harmadik negyedéves jelentései illetve az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez, benyújtott, a 2008. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentése tartalmaz.
Mint azt a Magyar Telekom korábbi közleményeiben bejelentette a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, belső vizsgálatának körébe is tartozó tevékenységekre vonatkozóan. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés vizsgálatára.
A hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal a nyomozás során. Nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása - ha lesz ilyen - a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak velünk vagy leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is, illetve további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk és a megfelelőségi programunk tekintetében - olvasható a Társaság közleményében.
Az Audit Bizottság Belső Vizsgálatával kapcsolatos megállapítások és következtetések
Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i dátumú jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot. A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza:
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban “elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadó szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás … törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért hogy megfelelőn kerüljenek elszámolásra ezen kiadások.
Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg.
2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalata felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó céggel, illetve annak kapcsolt vállalakozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy “a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ezen szerződések alapján történt kifizetések nem voltak törvényesek .”
“A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része szabályozási vagy más, a macedón kormánytól megszerzendő előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalati megkapták általában a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a fennmaradó szerződések szintén törvénytelenek voltak és forrást teremtettek olyan célokra, amelyek nem kerültek megjelölésre a szerződésekben.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső haszonélvezőinek az azonosítását.
- Ezen szerződések megkötésével és a kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők mindegyikével vagy többségével jellemezhető ügyleteket:
- a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;
- hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;
- a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kisérésének hiánya;
- a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
- nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.
A Végleges Jelentés kimondja, hogy “a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna.
A Társaság folyamatosan elemzi a vizsgálat megállapításait és következtetéseit. A Társaság, vizsgálja, hogy a belső vizsgálat megállapításainak és következtetéseinek lesz-e bármilyen hatása a Társaság jelenlegi és korábbi pénzügyi beszámolóira vagy egyéb közzétételeire. Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe, amely intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését is. A Végleges Jelentéssel összefüggésben az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontroljával kapcsolatban. A Társaság vizsgálja, hogy a Végleges Jelentés alapján szükséges-e - és ha igen milyen mértékű – további javító intézkedések megtétele. Ezt követően, összhangban az Audit Bizottság kérésével, az Audit Bizottságnak értékelés céljából bemutatja a már megtett és a továbbiakban javasolt, személyekre és/vagy a Társaság és leányvállalati belső kontrolljára vonatkozó szabályzatok és eljárásokra vonatkozó intézkedéseket, annak érdekében, hogy a Végleges Jelentésben felvetett problémák megoldásra kerüljenek. A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket.
