Magyarország elvesztegetett egy évet
A kamara elnöke úgy vélekedett, hogy a korábbi évek PR kormányzását folytató, a versenyképességet súlyosan rongáló gazdaságpolitikát 2009 tavaszán egy józanabb, visszafogottabb, a realitásokat jobban figyelembe vevő gazdaságpolitika követte. Parragh László emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány eskütételekor három célt fogalmazott meg: a költségvetési egyensúly helyreállítását, a gazdaság dinamizálását és az ország iránti bizalom helyreállítását. Az első cél - bár súlyos áldozatokkal - de sikeres volt. A program lényegi elemeit Oszkó Péter pénzügyminiszter, korábban a Reformszövetség munkacsoportjának vezetőjeként dolgozta ki, és ezt sikeresen érvényesítette kormánytagként.
A Reformszövetség létrehozásában és finanszírozásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara aktív részvételt vállalt. Többek között a bevezetett intézkedéseknek köszönhető, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi összeomlást. Kifejtette: a legnagyobb baj, hogy a strukturális reformok ismét elmaradtak. A megnyert időt Magyarország elpocsékolja. A kiadási szerkezet megmaradt, csak összességében kisebb. A rendszerek változatlanok: rossz hatásfokuk, pazarlásuk olyan, mint a múltban. Az ország elindult az egyensúly irányába, de ez a pálya nem fenntartható.
A közszféra vállalatainak, az egészségügy, az oktatásügy, az önkormányzati rendszer átalakítása nélkül a jelenlegi gazdaságpolitikai pálya kudarcra van ítélve. A forráskivonás ideig-óráig pozitív számokat eredményez, azután azonban pangás, majd éves távlatban újabb válság következik. A kitörés nem képzelhető el a gazdaság körüli struktúrák átalakítása nélkül, de mivel ez hiányzik, a 2009-ben megfogalmazott gazdaságpolitikai pálya nem fenntartható, kudarcra van ítélve - mondta Parragh László.
A kamara elnöke szerint a felemás helyzetre jellemző, hogy sikertelennek bizonyult a gazdaság dinamizálása. 2009-ben a reálgazdaság visszaesése 8,5 százalék, jövedelempozícióinak romlása 2009 és 2010-ben 1.200 milliárd forint. "A gazdaság felhalmozó-akkumulációs képessége beláthatatlan módon sérült. Ha tényleg elindul a konjunktúra, nem tudjuk, hogy lesz-e a gazdaság szereplőinek forrásuk, erejük az erre való rácsatlakozásra" - fogalmazott az elnök. Parragh László úgy értékelte, hogy minden ígéret ellenére csak marginális mértékben sikerült uniós forrásokat gazdaságélénkítésre átcsoportosítani, az építőipart dinamizáló, 1.800 milliárdos csomag még alig érzékelhető, a gazdaságélénkítést ígérő 1.400 milliárdos csomag nem látszik.
Az európai uniós pénzeket Magyarország egy fejlett ország logikájával használja föl, miközben felzárkózó ország lévén e forrásoknak a felzárkózást, a technológia-fejlesztést, a gazdaságélénkítést kellene szolgálniuk. Félő, hogy az uniós forrásokból megvalósuló közösségi, gyakorta presztízs beruházásoknak már a fenntartása, működtetése is gondot fog okozni a jövőben - jegyezte meg. A Bajnai-kormány ígérete - miszerint helyreállítja az ország hitelességét - jelentős mértékben teljesült. Ennek ellenére azonban még mindig Magyarország a legdrágábban finanszírozott ország a térségben és a hitelminősítők többsége nem javított az ország megítélésén.
Az elnök szerint a kormányzati állításokkal szemben Magyarországot súlyosan érintette a világgazdasági válság. Sajnos, e tekintetben is igazolódtak az MKIK előjelzései, az exportpiacok leállása, visszaesése végigsöpört a magyar gazdaságon. Anticiklikus gazdaságpolitikához - miként például Németországban - nem voltak Magyarországnak tartalékai. Mintegy 150 ezer ember veszítette el az állását, a munkahelymegőrző támogatások csekély hatásfokkal működtek. A munkanélküliség nagyobb arányú erősödését csak a közszféra foglalkoztatásának növelésével - 18 ezer közmunkással - sikerült tompítani - mondta Parragh László.
