Magyarország és Izland sikerrel került ki a válságból
Az államtitkár kiemelte: figyelemre méltó a két ország válságkezelési stratégiája. Magyarország és Izland szerint a nemzeti szuverenitás része, hogy maguk találják meg a legjobb megoldást a kihívásokra - tette hozzá. Németh Zsolt szerint a két ország által választott megoldásokban is sok a hasonlóság. E megoldások között említette a szektorális adókat, és azt is megjegyezte, hogy a társadalom teherviselésének enyhítésére Izlandon a jelzáloghitelek csökkentésére vonatkozó törvényeket fogadtak el.
Úgy vélte, a két ország külpolitikájában is sok a hasonlóság, például mindkét ország nagy hangsúlyt helyez a regionális együttműködésre. Magyarországnak fontos az erős Közép-Európa, Izlandnak pedig a kooperáció az északi országokkal. E két régió igyekszik egymással is együttműködni, és lényeges a köztük lévő kapcsolatok elmélyítése, hiszen hasonlóak az érdekeik például az EU vagy a keleti partnerség tekintetében - hangsúlyozta Németh Zsolt.
Az államtitkár az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban azt mondta, hogy remélhetőleg hamarosan véglegesítik az egyezményt, amelynek előnyeit EFTA-tagállamként Izland is élvezheti. Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a geotermikus energia felhasználásában is együttműködhet a két ország. Tervezik egy munkacsoport létrehozását, amelynek az lenne a feladata, hogy megvizsgálja, miként lehetne az együttműködést bővíteni ezen a területen, például az egészségturizmus, a megújuló energiaforrások és a vízgazdálkodás szempontjából - tette hozzá.
Gunnar Bragi Sveinsson azt hangsúlyozta, hogy sok együttműködési lehetőség kínálkozik a két ország között, ezért szorosabbra kell fűzni a kapcsolataikat. Fontosnak nevezte a geotermikus energia kiaknázásával foglalkozó munkacsoport létrehozását, hiszen ez meglátása szerint a Magyarország és Izland közötti hosszú távú együttműködést alapozhatja meg. Az MTI kérdésére az izlandi tárcavezető közölte: az izlandi kormány úgy döntött, hogy egyelőre nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Jelenleg egy izlandi egyetem tanulmányt készít az uniós csatlakozás lehetőségéről, ezzel a dokumentummal az izlandi parlament várhatóan januárban foglalkozik majd, és aztán hozhat döntést az ügyben - mondta.
Izland 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és 2010 júniusában kapott tagjelölti státust. A csatlakozási tárgyalások a következő hónapban kezdődtek meg. 2013 januárjában a két kormányzó párt bejelentette, hogy mivel a tárgyalásokat nem lehetne az áprilisi választásokig lezárni, addig már nem nyitnak meg újabb fejezeteket. A választásokat követően megalakult új kormány közölte, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat.
