Magyarországon is aggódhatnak az agresszív adótervezéssel élők
A más néven "agresszív adótervezés"-nek is nevezett adóelkerülés az adórendszer alakiságaiból fakadó előnyöket, illetve az adórendszerek közötti eltéréseket használja ki az adóterhek csökkentése érdekében. Ez számos formát ölthet, így következménye lehet a költségek vagy veszteségek kétszeri elszámolása, vagy az adóztatás kettős elmaradása - ismerteti az ügyvédi iroda.
Emlékeztetnek az elmúlt hetek híreire, a külföldi adóhatóságok által hírességek, sportolók és divattervezők ellen indított eljárásokra, megjegyezve, hogy hasonló eset Magyarországon is előfordulhat.
A különleges struktúrák miatt került az adóhatóságok látószögébe többek között a Barcelona sztárjátékosa Messi és a Real Madrid nemrég leköszönt edzője, Mourinho is, valamint a Dolce & Gabbana divattervező páros. Ezek a hírességek a sportból, illetve a divattervezésből származó jogdíjbevételeiket próbálták saját adóhatóságuk elől külföldre elmenekíteni, kihasználva az ott működő kedvező adórendszereket. A tét rendkívül nagy, a hírességeket az adóbírság mellett akár több év börtön is fenyegetheti.
Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere szerint az adóhatóságoknak ma már számos eszközük van az "agresszív adótervezésre" irányuló struktúrák felderítésére. Az automatikus információcsere révén az Európai Unión belül az adatok széles köre hozzáférhető, az unión kívül pedig különféle kétoldalú egyezmények, és az OECD multilaterális megállapodása biztosítják, hogy az információkat a - korábban akár "adóparadicsomként" számon tartott - országok kiadják. Az együttműködő államok köre fokozatosan bővül.
Az "agresszív adótervezésben" résztvevők sokat kockáztatnak: a be nem fizetett adók mellett súlyos adóbírságokat kell fizetniük, és akár börtönbe is kerülhetnek. Messit több mint 5 év börtönre ítélte volna a spanyol bíróság, az olaszok pedig két és fél év szabadságvesztést szabtak volna ki Dolce-ra és Gabbana-ra. A hírességek végül az elmulasztott adók többszörösét kitevő összeget fizethetnek be az államkasszába, hogy ezzel kiváltsák a súlyos börtönbüntetést és az eljárással járó meghurcoltatást.
A magyar adótörvények is szankcionálják azokat, akik az adózói jogokat rendeltetésellenesen, a törvényes céloknak nem megfelelően gyakorolják. Ha egy adózó valamely struktúra kialakításakor elsődlegesen az adóelőnyöket tartja szem előtt és ez nincs összhangban a gazdasági ésszerűséggel, akkor mindenképpen számíthat adóbírságra, mulasztási bírságra és/vagy késedelmi kamatra - hívja fel a figyelmet Békés Balázs.
Továbbá, az ilyen magatartásokat legtöbbször a büntetőjog is üldözi: a költségvetési csalás akár 10 év szabadságvesztést is vonhat maga után. Esetenként itthon is enyhítő körülmény lehet a büntetőjogi szankciók alkalmazásánál, ha az adózó az "elcsalt összeget" a bírósági eljárás megindítása előtt befizeti az államkasszába. (MTI)
