Újra állami tulajdonba kerül a Malév?
A Pénzügyminisztérium fontosnak tartja a Malév működési feltételeinek biztosítását - mondta Pichler Ferenc, a PM szóvivője az MTI kérdésére pénteken. Pichler Ferenc az MTI-nek adott válaszában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válságban a nemzeti légitársaságok is nehéz helyzetben vannak. Hozzáfűzte: folynak a magyar és az orosz kormány képviselői között a tárgyalások, de többet "nem mondhatok". A szóvivő annyit tett hozzá: "...minden tekintetben a hatályos törvényeknek és az európai uniós szabályoknak megfelelően járunk el".
A szóvivő nem erősítette meg a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent hírt, amely szerint a magyar és az orosz állam mintegy 150 millió euróval, mintegy 40 milliárd forinttal segítené ki a magyar nemzeti légitársaságot, aminek fejében a magyar állam tulajdont szerezne a Malévban. Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az MTI-t korábban arról tájékoztatta, hogy a pénzügyminiszter határozatára felfüggesztették az orosz Vnyesekonombanknál a Malév privatizációjának kapcsán vállalt és még meglévő 32 millió euró garancia behajtását, amit a Malév tőkehelyzetének rendezéséről folyó magyar-orosz kormányközi tárgyalások indokoltak.
Az MNV 2009 májusában hívta le a még fennálló, összesen 32 millió euró bankgaranciát azt követően, hogy az orosz bank a Malév tartozásai fejében 2009 februárjában lekért négymillió eurót nem fizette meg. A Vnyesekonombank a Malév 2007 elején történt eladásakor nyújtott bankgaranciát az akkori vevőnek, Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-nek a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére. A garantőr bank azóta a Malév közvetett kisebbségi tulajdonosa lett, miután a Malév közel 100 százalékát birtokló AirBridge Zrt.-ben az orosz bank megvette az orosz üzletember 49 százaléknyi részvényét.
A tulajdonosváltással - az akkori közlés szerint - a Malév stratégiai partnerévé vált az Aeroflot orosz légitársaság. A Malév 2008-ban konszolidáltan 15,1 milliárd forint veszteséget könyvelt el, és a társaság első félévi adatokat még nem közölt. Az első félévről egyelőre annyit közöltek, hogy a Malév 8 százalékkal növelte forgalmát a második negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva, annak ellenére, hogy az iparágban jelentősen visszaesett az utasforgalom.
Az első negyedévben viszont 10 százalékkal esett vissza az utasszám, részben a Budapest Airport dolgozóinak sztrájkja miatt. A második negyedévben a Malév átszálló utasainak száma 15 százalékkal emelkedett, és az utasforgalom alapján 3,2 százalékponttal 43,4 százalékra nőtt a magyar piaci részesedése. Ebben az időszakban a kapacitásokat mintegy 9 százalékkal bővítette a Malév. Javult a férőhely kihasználás, aminek átlaga a negyedév során elérte a 70 százalékot - mondta Karim Makhlouf, a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese július végén.
Bár az egész légiparban mérséklődtek a jegyárak, átlagosan 20 százalékkal 120 euróra, és ez alól a Malév sem kivétel, de a magyar légitársaság ellensúlyozni tudta ezt az utasforgalom növelésével - mondta. A május végén jóváhagyott idei üzleti terv 6,3 milliárd forint üzemelési veszteséggel számol, szemben a 2008. évi 7,9 milliárd forinttal. A Malév a tavalyinál valamivel több, 3,1 milliós utasforgalommal, az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, 51.779 járattal és a múlt évinél két százalékponttal magasabb, 65,6 százalékos férőhely kihasználással tervezte a 2009. évi üzleti évet.
A kapacitásokat az idén az előző évhez képest öt százalékkal növelik - mondta Martin Gauss, a légitársaság vezérigazgatója korábban. Az október végétől kezdődő téli menetrendben a Malév öt útvonalon szünetelteti a járatait, és több útvonalon ritkítja, míg másokban sűríti a járatok számát. A vezérigazgató akkor elmondta, hogy a kereskedelmi stratégiában tervezi a legnagyobb változtatásokat. Az üresen maradó, átlagosan 35 százaléknyi férőhelyre "fapados árakat" kínálnak és átalakítják az értékesítési struktúrát, duplájára emelik a marketing költségeket.
A gazdasági válság miatt a Malév, a légiiparban elterjedt módon, 18 Boeing 737-es repülőgépéből hármat a földön tart a téli menetrendtől, mert olcsóbb, mintha üzemeltetnék. Az öt Fokker 70-es repülőgépet szintén kivonják a forgalomból, végső megoldásként visszaadják a lízingcégnek, és kifizetik az ezzel járó többletköltséget. A flottához jelenleg három, regionális célokra alkalmas Q400-as turbópropelleres repülőgép tartozik, és hamarosan megérkezik a negyedik is. A vezérigazgató az MTI kérdésére azt is elárulta, hogy a lízingelt Boeing 737-es repülőgépek bérletét a korábbiaknál kedvezőbb kondíciókkal megújítják.
