Megfizethető a védekezés a klímaváltozás ellen
Az ENSZ szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhető legyen az éghajlatváltozás hatása. A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját - szén-dioxidban számolva - a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430-480 ppm között) stabilizálni.
Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40-70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest. Ezt a célt a szén-, kőolaj- és földgázfogyasztás visszaszorításával lehet elérni. Ehhez átalakításokra van szükség az energiaellátásában, az energiafelhasználás területén mindenekelőtt a végső energiafogyasztás 32 százalékát kitevő épületüzemeltetésében, a 28 százalékot kitevő közlekedésben, a felhasznált energia 27 százalékát elfogyasztó iparban, a mezőgazdaságban és a település- és infrastruktúra-fejlesztésben.
Ezek a változtatások, reformok, beruházások nem megfizethetetlenek - emelték ki a fejezetet összefoglaló dokumentum bemutatóján. "Nem kell a világ összes pénzét a bolygó megmentésére költeni" - hangoztatta Ottmar Edenhofer, a munkacsoport vezetője. A 2010 és 2100 közötti időszakot együttvéve, évenkénti 1,6 és 3 százalék közötti növekedést feltételezve az összes szükséges lépés mindössze 0,06 százalékkal veti vissza a növekedési ütemet, vagyis például 2 százalék helyett 1,94 százalékkal bővül a gazdaság - magyarázta.
Ugyanakkor a kezelhetetlen folyamatok beindulásával fenyegető globális klímaváltozást csak akkor lehet viszonylag csekély anyagi áldozatok árán megfékezni, ha mindenki időben lép - tette hozzá a német szakember, hangsúlyozva, hogy a következő másfél-két évtized a legfontosabb. Minél kevésbé sikerül visszaszorítani a károsanyag-kibocsátást a 2030-as évekig, annál nehezebb lesz teljesíteni a célt 2050-ig - emelte ki a német szakember. Megjegyezte, hogy amennyiben a következő években nincs komoly előrelépés, később a nemzetközi közösség kevéssé kiforrott új technológiák alkalmazására kényszerülhet, mint például a szén-dioxid kiszivattyúzása a légkörből.
A Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC az ENSZ 2015-ös klímaváltozási csúcstalálkozójára készít jelentést, amelynek alapján kidolgozzák majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról rendelkező 1997-es kiotói jegyzőkönyvet felváltó új egyezményt. A Berlinben bemutatott fejezet összeállításán 58 országból 235 tudós dolgozott társadalmi munkában. A dokumentumot négy évig készítették és egy ötnapos konferencián véglegesítették Berlinben. Vasárnap csak a politikai döntéshozóknak szánt 40 oldalas összefoglalót mutatták be, a teljes dokumentumot a jövő héten hozzák nyilvánosságra.
