Klímacsúcs - Megint előtérbe került a Tobin-adó
Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral helyi idő szerint hétfőn folytatott megbeszélései után újságírók előtt elmondta: "szinte érezhetetlen terhet jelentő, mindössze 0,005 százalékos" adót volna szükséges kivetni világszerte valamennyi banki tranzakcióra. Ezer euró megmozgatása így csupán 5 cent adóteherrel járna, a bevételből viszont a fejlődő országok fedezhetnék a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit, továbbá felvehetnék a harcot a szegénységgel, és jutna forrás az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is - mondta a francia külügyminiszter.
"Biztos vagyok abban, hogy a javaslat előbb-utóbb elfogadásra talál" - hangsúlyozta Bernard Kouchner. Hozzátette: "nagy segítség volna az elesettek és szegények számára", ha a kezdeményezést már a hétfőn kezdődött koppenhágai ENSZ klímakonferencián sikerülne keresztülvinni. A banki tranzakciók megadóztatása mellett Franciaország javasolja, hogy hozzanak létre egy nemzetközi testületet azzal a feladattal, hogy kísérje figyelemmel és ellenőrizze a klímavédelmi vállalások teljesítését.
A terv 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott ENSZ klímaértekezleten merült fel először. A szervezet az elképzelés szerint a Környezetvédelmi Világszervezetet (World Environment Organization - WEO) nevet kapta volna. Kouchner szerint az ötletet a soron következő, 2012-es klímacsúcson lehetne megvalósítani, éppen a klímaváltozás elleni harc mérföldkövének számító brazíliai csúcs 20. évfordulóján.
A nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatását James Tobin amerikai közgazdász javasolta elsőként. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az elképzelést, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Az eredeti terv szerint az adó a spekuláció okozta károk felszámolását szolgálta volna. A Tobin-adó koncepciója számos alkalommal előkerült a politikai diskurzusban, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt nem terjedt el. A világméretű gazdasági válság elmélyülése óta az elképzelés ismét felmerült: idén már egyebek között a német pénzügyi kormányzat és a brit pénzügyi felügyelet is javasolt hasonlót.
