Meglepte a hazai elemzőket a kamatemelés
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács vélhetően a növekvő inflációs kockázatokkal, és az országkockázat emelkedésével indokolja a monetáris szigorítást. Utóbbiban a kedvezőtlen külső körülmények - az eurózóna egyes országainak adósság problémái - mellett a magyar fiskális döntések is szerepet játszanak - tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy a romló piaci megítéléssel emelkedett a magyar CDS felár, nőttek a hozamok és gyengült a forint. A piac beárazta az emelést, sőt ennél markánsabb szigorítást is, így a jegybank a piaci árazásnak megfelelően döntött - tette hozzá. Az emelkedő inflációs kockázatok mellett szerepet játszhatott a döntésben, hogy a piac nem bízik abban, hogy a februári kormányzati bejelentések valóban jelentős strukturális reformokról szólnak majd, hosszútávon csökkentik az államadósságot és biztosítják a költségvetés 2013 utáni konszolidációját is.
Barta György ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a kamatemelés már az előző kamatdöntő üléseken is szerepelt javaslatként a testület előtt. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is hasonló okokat említett. Úgy vélte: az MNB a hétfőn publikálandó inflációs jelentésében már kisebb valószínűséggel tartja csak elérhetőnek a 3 százalékos inflációs célt jövőre. Ezt erősítheti az a sajtóhír is, miszerint a kormány 3,5 százalékra emelné az inflációs célt.
Árokszállási Zoltán úgy vélte: bár valóban növekedtek a kockázatok, a reálgazdasági folyamatok nem támasztják még alá a kamatemelést. Az elemző várhatónak nevezte, hogy a jegybank kritikával illeti a kormány "fiskális átláthatóságot csökkentő intézkedéseit", illetve a magán-nyugdíjpénztári változtatásokat. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliókezelője az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem találta meglepetésnek az MNB kamatemelését.
"A jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás" - mondta. Az eurózóna perifériális országainak adósságproblémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben és itthonról is számtalan olyan hír érkezett, amely rontott az ország megítélésén - vélte az elemző. A kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot - fűzte hozzá.
Az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magán-nyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a monetáris tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők - figyelmeztetett Bebesy Dániel.
