Mekkora súllyal bír Kína a világgazdaságban?
Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága és az egyik leggyorsabban növekvő feltörekvő országa, valódi világgazdasági súlyát azonban újra és újra megkérdőjelezik, mondván az elsősorban az ázsiai régióbeli gazdaságok és nyersanyag-kereskedők számára meghatározó, a nagy fejlett gazdaságok számára közvetlenül kevésbé - írja az USB Tao Vang által vezetett kutatócsoportja. A szkeptikusok ugyanakkor - így a dokumentum - elfelejtik azt megjegyezni, hogy az elmúlt tíz évben a kínai piac súlya jelentős mértékben megnőtt.
A statisztikák szerint az Európai Unió (EU), Japán, Korea, Ausztrália vagy India esetén a Kínába irányuló export ez idő alatt megduplázódott vagy megháromszorozódott, s - más külkereskedelmi partnerekkel ellentétben ez a növekvő trend Kína esetén a jövőben is fenntartható. A kínai importstruktúra az elmúlt években komoly értékláncon belüli felfelé mozgást mutatott, ez a kínai középosztály növekedésével és a belső fogyasztás fellendítése felé való szerkezeti átalakítás meghirdetésével komoly hatással lesz a külföldi exportőrök számára.
Igaz, hogy jelenleg a kínai export mintegy 40 százaléka importra épülő feldolgozott export, melynek forrásországát elsősorban a térségbeli piacok - Korea, Thaiföld, Tajvan, Malajzia - jelentik, ez a termelési értékláncon belüli felfelé mozgással - mely a kínai gazdaság fejlődésével párhuzamosan jelentkezik - változni fog a jövőben, s ez a változás az elmúlt évtizedben már megkezdődött. Hogy Kína szerepe mint felvevőpiac hogyan fog alakulni a következő években, az mindenek előtt a hazai gazdaság növekedési pályájától függ - világítanak rá az UBS elemzői.
A tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest már jelenleg is kevesebbet importál feldolgozói javakból, így textilből, gumiból vagy műanyagból, csakúgy, mint tőkejavakból, így berendezésekből, járművekből vagy fémtermékekből, míg korábbinál jóval nagyobb éhséget mutat nyersanyagok, így ásványi anyagok és üzemanyagok iránt - derül ki a statisztikákból. A Kínában felhasználásra kerülő exportcikkek mindenek előtt az EU-ból, az Egyesült Államokból, Japánból és Koreából származnak, ezeknek a kínai piacnyitással a jelenleginél is nagyobb szerep juthat a jövőben. Az UBS elemzése csupán napokkal azt követően került nyilvánosságra, hogy egy kínai-amerikai együttműködésben készített tanulmány rámutatott: a jelenlegi trendek szerint Kína már kevesebb, mint tíz éven belül, akár 2022-re az Egyesült Államok legnagyobb exportpiacává válhat.
Az USA-ból a kelet-ázsiai országba irányuló kivitel a jelenlegi akár háromszorosára, évi 530 milliárd dollárra is nőhet akkorra - állítja a jelentés. Az Európai Bizottság egy áprilisi tanulmányában szintén optimista a kilátásokat illetően, s a kínait az európai export egyik leggyorsabban növekvő piacaként említi. A jelentés emlékeztet: az elmúlt öt évben több mint megkétszereződött az EU-ból Kínába irányuló export, mely 2012-ben rekord magasra, 143,9 milliárd euróra nőtt. A kínai középosztály évente mintegy 20 millióval nő, ami hosszútávon is stratégiai lehetőséget kínál az európai üzletek számára - írja az EB jelentésében, hozzátéve: a lehetőségek kihasználásához további nyitás és szabadabb verseny szükséges kínai oldalról.
