Mi történt idén a forinttal?
A 2009-es visszatekintésben nem lehet figyelmen kívül hagyni a 2008-as év utolsó negyedévét, a világméretű pénzügyi válság kibontakozásának szakaszát, mivel minden, ami az idén a forinttal történt, a pénzügyi rendszer világméretű megbillenésében gyökerezik. A forint története azóta négy szakaszt ölel fel: a tavalyi utolsó negyedévi "tűzoltást", a válságkezelési erőfeszítések idei első negyedévi szétzilálódását, a második és harmadik negyedévi rendteremtést, valamint az utolsó negyedévi konszolidációt.
A tavalyi utolsó negyedében az euró árfolyama jó 40 forint széles sávban ingadozott, amit az első negyedévben 50 forintos árfolyamvesztés, negatív forintárfolyam-rekord követett. A második negyedév elején indult meg a nagyjából 300 forintos euróárfolyam szintről egy durván 10 forint széles sávban ingadozó forinterősödési szakasz, ami a harmadik negyedév elejéig, a 270 forint körüli szint eléréséig tartott. Az árfolyam azóta ennek a szintnek a közelében, a 265-275 forintos sávban ingadozik.
A problémák 2008 szeptember közepén kezdődtek. A Lehman Brothers csődje által kiváltott világméretű pénzügyi sokk felborította globális pénzügyi szektor működési rendjét, befektetéseik minden eszközzel történő menekítésére késztetve a pénzintézeteket egy olyan piaci környezetben, ahol már semmi nem úgy működött, ahogy régen. A kockázatvállalási hajlandóság általános visszaesése, a globális likviditás szűkülése és az ország külső adósságának finanszírozhatóságát illetően felmerült bizalmatlanság közepette a forint árfolyamára a magyar gazdaság teljesítménye által indokolható mértéket jóval meghaladó leértékelődési nyomás nehezedett.
Tavaly október elején fordult először elő, hogy a hetente rendezett 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukción a kereslet elmaradt a meghirdetett mennyiségtől. A forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítása, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése, a tőkekiáramlás és a leértékelési várakozások további erősödésének megfékezése érdekében a jegybank 2008. október 22-i rendkívüli ülésén 300 bázisponttal, 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot.
Tavaly szeptember elején, a Lehman-sokk előtt a forint még 240 forintos euróárfolyam környékén állt. Legerősebb 2008-as, egyben történelmi jegyzését július 18. és 21. között tartotta 228 forintos euróárfolyam alatt. Leggyengébb tavalyi árfolyamára pedig közvetlenül a jegybanki kamatemelést követően, október 23-án süllyedt 286 feletti euróárfolyamon.
A tőkepiaci finanszírozási források elapadása miatt az ország fizetésképtelenné válásának veszélye fenyegetett. Ennek elkerülése érdekében az Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió október 29-én 25 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott Magyarországnak, annak fejében, hogy a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek csökkentik az államháztartás deficitjét, rövid távon helyreállítják a bizalmat a magyar gazdaság iránt, hosszú távon pedig javítják növekedési potenciálját.
A mentőcsomagnak már a puszta nagysága is bizalomerősítő tényezőnek bizonyult a nemzetközi befektetői közösség szemében. A forint az év végéig 253 és 273 forintos euróárfolyam sávban egyre csökkenő mértékben ingadozva 265 forintos árfolyam környékén állapodott meg 10 százalékos jegybanki alapkamat mellett. 2009 első kereskedési napján az árfolyam 267 forint volt. A 2009-es év a világgazdasági válság elmélyülésének jegyében indult.
Az első negyedévet később a válság legsötétebb periódusának minősítették. Január 7-én Lettország elsőrendű szuverén adósbesorolásán rontott a Moody's Investors Service. Egy héttel később Görögország került terítékre: a Standard and Poor's rontotta le szuverén kockázati besorolását az elsőrendű adósi sáv aljára. A hitelminősítő egyben az euróövezet más tagállamait - köztük alapító országokat - is adósosztályzatuk leminősítésének lehetőségére figyelmeztette.
Majd Portugália és Írország került sorra, végül nagy nemzetközi hitelminősítő sorra rontani kezdték az euróövezeti tagok adóskockázati osztályzatait vagy azok kilátását. A térség gazdasági kilátásainak és kockázati megítélésének romlásával párhuzamosan gyengült a térségbeli devizák, közöttük a forint árfolyama. A 300 forintos lélektani határt február 3-án lépte át az euró. Az ÁKK a kötvényaukciók 2008 október végi beszüntetése óta 2009 február 3-án bocsátott ki első alkalommal 3, 5 és 10 éves államkötvényeket. A puhatolózó jellegű kötvénykibocsátás eredménye láttán megindulhatott a fokozatos visszatérés az államadósság piaci finanszírozására.
A miniszterelnök évindító, napirend előtti parlamenti felszólalásában február 16-án jelentette be "patrióta gazdaságpolitikára" épülő válságkezelő programját. A program negatív társadalmi fogadtatása, a programot övező belpolitikai vita, párosulva az erőteljesen romló külpiaci feltételekkel a forint piaci pozíciójának további gyengüléséhez vezetett. Erre az időre tehető néhány lényegesebb visszaminősítés, így Romániáé és Lettországé. A forint március 6-án zuhant a legmélyebbre az euróval szemben, 317,59 forinton.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 21-én jelentette be távozását. A londoni City elemzői piaci szempontból nem értékelték kedvezőtlen fejleménynek távozását, rámutatva, hogy a piac hosszabb távú reakciója kizárólag azon múlik, hogy a következő kormány mennyire kötelezi el magát a költségvetési szigor mellett. A Bajnai-kormány takarékossági intézkedései javították a nemzetközi befektetői bizalmat, erősítették a forintot, a kormány mozgásterének további szűkülése, illetve a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság elmélyülése pedig gyengítette.
Május 18-án az IMF és az Európai Bizottság (EB) Magyarországon tartózkodó delegációja elismerően szólt a kormány intézkedéseiről. Elena Flores, az EB képviselője szerint Magyarország jó úton halad a készenlétei hitel feltételeinek teljesítésében. Másnap többhavi mélypontra, 3,1122 százalékra süllyedt a magyar szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árjegyzése a londoni kereskedésben, jelezve az adósságtörlesztési kilátások befektetői megítélésének javulását. Áprilisban 5,40 százalék körüli, március elején pedig még 6,30 százalékos magyar CDS-árazásokat jegyeztek a londoni piacon; ez utóbbi az eddigi csúcspont. Ekkorra már más kelet-európai szuverén adósok CDS-díjai is jelentősen javultak. Lettország adósbiztosítási árazása például 5,63 százaléknál volt, jóllehet a lett CDS-szint az év korábbi szakaszában még 10-11 százalék környékén járt.
A forint július 2-án, az ÁKK sikeres kötvényaukciója után tért vissza az év első kereskedési napján tartott 267 forintos euróárfolyamhoz. Július 17-én "szupersikernek" nevezték a szervezők az új, ötéves, egymilliárd eurós magyar eurokötvény kibocsátását.Az egymilliárd eurós ajánlatra hárommilliárd eurónyi vételi igény jelentkezett. A kibocsátás fogadtatásával a piac egyértelmű jelzést adott arra, hogy Magyarország hozzájut tőkepiaci finanszírozáshoz.
Július 27-én a kedvezően alakuló külpiaci feltételek, a forint erősödése és az állampapírpiac rendeződése lehetőséget nyújtottak a jegybanknak arra, hogy a várakozásokat meghaladó, 100 bázispontos kamatvágással lepje meg a piacot. Az alapkamat ezzel visszaállt pénzügyi válság tavaly októberi kitörésekor végrehajtott 300 bázispontos emelés előtti 8,50 százalékos szintre. Ezt követően a jegybank havi rendszerességgel 50-50 bázisponttal csökkentette alapkamatát egészen a decemberi utolsó 25 bázispontos csökkentésig.
Szeptember 8-án a JP Morgan londoni befektetési részlegének elemzői a júliusi magyar ipari termelési adatokban a magyar ipar teljesítményének stabilizálódására utaló jeleket véltek felismerni. Október 2-án negatívról stabilra javította Magyarország adósbesorolásának kilátását a Standard & Poor's hitelminősítő, a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeire hivatkozva. A világ legnagyobb hitelminősítője ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését.
Október 14-én az idén első alkalommal süllyedt a magyar törlesztéskockázat fedezetére köthető CDS felára a lélektanilag jelentős 200 bázispont alá. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) október 15-én kiadott gazdasági előrejelzése szerint Magyarországon külső segítséggel és megfelelő hazai gazdaságpolitikával sikerült megfékezni a válságot.
November 16-án, az IMF-EU készenléti hitelével kapcsolatos magyarországi vállalások negyedik felülvizsgálatát követően az IMF megállapította, hogy a készenléti hitel megállapodás létrejötte óta jelentős haladás történt a fenntartható költségvetési politikát és a pénzügyi stabilitást szolgáló lépések erősítésében, a kormányzati kiadások tartósan csökkentek. Az Európai Unió képviselője is elégedettségét fejezte ki a magyarországi államháztartás konszolidációval kapcsolatban. A magyar pénzügyminiszter pedig bejelentette, hogy Magyarország nem hívja le az esedékes IMF-részletet, mivel a forint árfolyama megerősödött és stabilizálódott, az állampapírpiac ismét működik, jelentősen mérséklődtek a hozamok, így rendezettnek tekinthető Magyarország finanszírozása.
