Miben változik a kenyér június 22-étől?
Septe József, a szervezet elnöke bízik abban, hogy a hatósági ellenőrzések tovább erősítik az életbe lépő szabályok betartását, valamint a vásárlók korrekt kiszolgálását: „A fogyasztó ezentúl az elnevezés alapján is el tud majd igazodni a kenyerek, pékáruk világában, és azt kapja, amit vásárolni szeretne. Természetesen, a leghitelesebben a szakboltokban érdemes tájékozódni az összetételről közvetlenül a szakbolti eladóktól.”
A Magyar Pékszövetség összegyűjtötte a legfőbb tudnivalókat, amelyekkel pontosítani kívánja a sajtóban megjelent információkat.
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/81-1 Egyes kenyerek és péksütemények előírás, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv 2-81 Sütőipari termékek irányelv is hatályát veszti 2017. június 22-én. Ettől a naptól a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/16-1 számú, a sütőipari termékekről szóló előírását kell alkalmazni.
Az új előírás – az eddigi szabályozáshoz hasonlóan - meghatározza a különböző termékcsoportokat, valamint azon belül a terméktípusok esetében pontosan rögzíti a felhasználható liszt összetevő és a terméktípusra jellemző kiemelt összetevő mennyiségét. Az előírásban több termékmegnevezés került szabályozásra, ami azt jelenti, hogy ezeknek a megnevezéseknek a használata szigorú feltételekhez kötött.
2017. június 22-én kezdődően már csak a rendeletben leírtaknak megfelelő tartalommal és jelöléssel ellátott termékek hozhatók forgalomba.
A fontosabb változások:
A szabályozás értelében az a kenyér nevezhető rozskenyérnek, amelyben a rozstartalom szintje legalább 60 százalék, szemben az eddigi 40 százalékkal. Amennyiben a rozstartalom nem éri el 60%-ot, már csak a rozsos kenyér megnevezést lehet használni akkor, ha legalább 30% rozsőrleményt tartalmaz a kenyér. Ehhez eddig elég volt mindössze 15,1 százaléknyi rozstartalom is.
Ezentúl csak is azok a termékek számítanak teljes kiőrlésűnek, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet. Eddig ehhez elég volt 5 százaléknyi teljes kiőrlésű liszt is.
Ugyancsak jelentős arányban változnak a Graham és a tönkölykenyerek minimumkövetelményei is. A Graham kenyér esetében minimum 90 százalékban kell graham lisztet használni sütésnél és legfeljebb 10% lehet az egyéb búza vagy rozsőrlemény mennyisége, míg a tönköly esetében pedig 60 százalék az alsó határérték és legfeljebb 40% egyéb búza vagy rozs őrleményt tartalmazhat.
A házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.
További változás, hogy bár korábban a kenyér legkisebb kiszerelési egysége 500 gramm volt, ma már a 250 gramm alsó határérték engedélyezett, így az ekkora tömegű terméket is lehet kenyérnek nevezni, amennyiben megfelel az ehhez szükséges többi előírásnak, és rendelkezik a szükséges címkével is.
A kenyerek tápértékét, továbbá a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só mennyiségét 100 g késztermékre vonatkozóan a csomagolt áruk esetében továbbra is fel kell tüntetni a csomagoláson. Ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik – amennyiben a vásárló kéri, akkor az eladónak tájékoztatnia kell ezekről az adatokról.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Gyomorsav, reflux kalkulátor - nagy a baj?
