Miért nem fenyegeti Kínát hitelválság?
Martha Wang, a Fidelity hong-kongi portfóliókezelője beszél ezek hátteréről, valamint arról, hogy véleménye szerint hogyan alakulhat tovább a helyzet, és milyen következtetéseket von le mindebből az általa kezelt portfólióra nézve:
„A bankközi kamatok ingadozásában önmagában véve semmi szokatlan sincs. Az utóbbi években több olyan időszak is volt, amikor rövid időre ugrásszerűen megemelkedtek a kamatok. A jelen estben azonban még az alábbi jelenségek is nehezítik a feszült likviditási helyzetet:
1. Az év első negyedévében valóságos pénzözön áramlott Kínába, aminek közvetlen előzményei a kínai jüan erősödését és a kamateltéréseket feltételező spekulációk. A második negyedévben, amikor a kínai piacfelügyelet beavatkozott és gátat szabott a pénzbeáramlásnak, ez a trend megfordult. A felügyelet beavatkozása olyan jól sikerült, hogy szűkössé vált a jüanlikviditás.
2. A bankfelügyelet még mindig érzi a kötvénykereskedelem legutóbbi botrányának megrázkódtatásait. A botrány lefékezte a kötvénykibocsátásokat, ezzel rövid ideig tartó finanszírozási válságot okozott.
3. A kínai központi bank, Kínai Népbank (PBOC) márciusban szigorította a vagyonkezelési termékekre vonatkozó rendelkezéseit, és ezzel szűkítette a bankok egyik refinanszírozási forrását.
4. A PBOC az első negyedévben azt is jelezte, hogy a pénzpolitika összevetésben szemlélve inkább laza, ezért a második negyedévben szigorítani kell.
Véleményem szerint a PBOC bármikor képes lenne csökkenteni a bankközi kamatot, de még bizonytalanságban tartja a bankokat. Az utóbbi években számos hitelintézet keresett hatalmas összegeket nem szabályozott vagyonkezelési termékekkel. A kínai központi bank azzal, hogy engedi a bankok közötti kihelyezések kamatának emelkedését, csökkenti a bankok hitelmarzsait, ami főként a kisebb pénzintézeteket viseli meg. A PBOC nyilvánvalóan abban reménykedik, hogy a bankok ezáltal majd felelősebben kezelik eszközeiket és forrásaikat, ahelyett, hogy a még nagyobb nyereség elérése érdekében a végsőkig kimerítenék a likviditásukat.
A jelenlegi likviditásszűke nem „Lehman-effektus”
A jelenlegi történések tehát nem tekintendők hitelválságot jelző kínai „Lehman-effektus”-nak. Véleményem szerint a pénzügyi rendszerben csekély a veszélye egy valódi hitelválság kialakulásának, és a kínai központi bank elegendő munícióval és pénzügyi tartalékokkal rendelkezik a probléma megoldásához. A PBOC képviselői nem győzik hangsúlyozni, hogy a bankközi kamatok emelkedését okozó erők kontrollálhatók, és a jegybank oldani fogja a feszült likviditási helyzetet, és fenntartja a piac stabilitását. Teljesen nyilvánvaló, hogy a PBOC jelenleg stressztesztnek veti alá a bankjait: A kínai pénzügyi rendszer hosszú távú kilátásainak javítása érdekében a valutavédők egy rövid ideig most nem orvosolják a fájdalmakat.
Strukturális növekedési potenciál és a piactisztítás adta lehetőségek
A jelenlegi történések rövid távon ugyan fékezhetik a kínai gazdaság növekedését, de már elmúltak azok az idők, amikor a növekedés 8 százalékos és azt meghaladó mértékű volt. A kínai vezetés ma már nem a növekedés mennyiségét, hanem a minőségét tartja elsődlegesnek, ezért a beruházások helyett a fogyasztást helyezi politikája középpontjába. Kína továbbra is rendelkezik strukturális növekedési potenciállal. Az országban a növekvő középrétegnek és az országszerte széles körben emelkedő béreknek köszönhetően hatalmas a fogyasztási potenciál. A fogyasztás és az életstílus változása ezért továbbra is fontos szerepet kap a befektetési stratégiámban. Ezeken a területeken számos jó vezetéssel és stabil üzleti számokkal rendelkező vezető vállalat van. A favoritjaim: SAIC Motor, Zhuhai Gree Electrical Appliances és az internetszolgáltató Tencent.
A politika egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelmi témáknak is. A hatóságok ma már bezárják a környezetet túlzottan szennyező és túl sok energiát fogyasztó gyártóegységeket. A jobban irányított versenytársak így vezető szerepre tehetnek szert. Ezért olyan vállalatokat keresek, amelyek számára előnyöket jelent az ágazatukon belüli piactisztítás, és olyan minőségi vállalatokba fektetek be, amelyek profitálnak ágazatuk legnagyobb környezetszennyezőinek bezárásából. Jelenleg rendkívül ígéretesnek találom például a West China Cement vagy a Lee & Man Paper cégeket. A Lee & Man Paper Kína vezető papírcsomagolás-gyártói és a növekvő fogyasztás haszonélvezői közé tartozik. A fogyasztást, amely a növekedés motorja, tartósnak, ugyanakkor rugalmatlannak is tartom. A kereslet 90%-a a hazai piacról származik, amelyen alig szerepel versenyképes nemzetközi szolgáltató.
A reformok erősíteni fogják a vállalatok nem bankoktól származó finanszírozási forrásait
A pénzügyi papírokat, főként a bankokat, erősen alulsúlyozom. A pénzügyi szektorra vonatkozó rendelkezések lazítását már régebb óta figyelemmel kísérem. A területen végbemenő reformok véleményem szerint hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a bankhitelek mellett egyre több egyéb finanszírozási lehetőség álljon a vállalatok rendelkezésére. Itt például a nemzetközi tőkepiacokon történő kötvénykibocsátások nyújtotta tőkéhez való jobb hozzájutásra gondolok. Ezzel Kínában előbb vagy utóbb valószínűleg csökkenni fog az állami tulajdonú bankok piaci részesedése a hitelnyújtás területén, valamint ezen bankok ármonopóliuma is. A bankok közül főként azokat a hongkongi pénzintézeteket, például a Bank of China Hong Kongot, találom ígéretesnek, amelyeknek előnye származik a kínai pénznem internacionalizációjából. A jelenlegi feszült bankközi piaci helyzet alátámasztja azt a véleményemet, hogy a befektetőknek főként erős betétbázissal rendelkező bankokat ajánlatos választaniuk.
