Minden nyolcadik banki ügyfélnek van lakástakarékja
A bankkapcsolattal rendelkező magyarok 12 százalékának van lakástakarék típusú megtakarítása – derül ki az OTP Lakástakarék elemzéséből, amelyet az OTP Öngondoskodási Index felmérés adatai alapján készített. Elmondható, hogy a nagy településeken - a fővárosban és a megyeszékhelyeken – az átlagosnál többen (14 százalék), a kisvárosokban viszont lényegesen kevesebben (8 százalék) rendelkeznek lakástakarékkal. A községekben az országos átlagnál valamivel magasabb, 13 százalékos a lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezők aránya. Összességében elmondható, hogy nagyjából minden nyolcadik bankszámlával bíró magyarnak van lakástakarékja (LTP). A felmérésből azonban az is kiderül, hogy közel 90 százalékuk több különböző megtakarítási formát is használ. Ezzel szemben az LTP-vel nem rendelkezők körülbelül harmadának semmilyen egyéb megtakarítása sincsen.
Az OTP Lakástakarék elemzése kitért arra is, hogy melyek a lakástakarékban megtakarító ügyfelek fő jellemzői. Mint kiderült, a lakástakarékkal rendelkezők fiatalabbak – átlagéletkoruk 38 év – mint az LTP-t nem használók. Közel harmaduk 30-39 éves, és nagyjából hasonló az aránya 40-49 éveseknek (21 százalék), valamint a 24-29 éveseknek (19 százalék). „Nem véletlen a fiatalabbak magas aránya. Többek között a 30 százalékos állami támogatásnak köszönhetően a lakástakarék igen népszerű azok körében, akik az első saját otthon megteremtésén fáradoznak” – magyarázza Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.
Az iskolai végzettséget tekintve elmondható, hogy a lakástakarékkal rendelkezők átlagosan magasabban kvalifikáltak, mint akiknek nincsen ilyen jellegű megtakarításuk: az ügyfelek több mint harmada rendelkezik diplomával, míg ez az arány az LTP-vel nem rendelkezők esetében 17 százalék. Vagyonosság szempontjából érdekesebb a kép: általában ugyan jómódúabbak azok, akiknek van lakástakarékjuk, de a legkevésbé tehetős szegmens is felülreprezentált a körükben. „Utóbbi vélhetően az életkorral is összefügg, hiszen az első lakásukra gyűjtő fiatalok értelemszerűen nem tudtak még jelentősebb összeget megtakarítani néhány év munkaviszony alatt” – mondja Köntös Péter. A nemek szerinti eltérés minimális az LTP-sek és a lakástakarékkal nem rendelkezők között, tehát nem lehet sem „nőies”, sem „férfias” terméknek tekinteni a lakástakarékot.
Ami a foglalkozási jellemzőket illeti, az LTP-vel rendelkezők körében jóval több az aktív kereső, mint a nem lakástakarék-ügyfeleknél, annak ellenére, hogy olyan fiatal is több van köztük, aki még nem kezdett el dolgozni a folyamatban lévő tanulmányai miatt. Fiatalabb életkoruk révén a lakástakarékkal rendelkezők családi jellemzői is eltérnek a referenciacsoportétól, több közöttük a hajadon, nőtlen, és kevesebb az elvált, özvegy, mint a lakástakarékkal nem rendelkezők körében. Ugyanakkor a házasok aránya is valamivel magasabb náluk. „A felmérés azt mutatja, hogy a lakástakarékot jelenleg a pénzügyileg tudatosabb, előre gondolkodó emberek veszik nagyobb arányban igénybe. Megítélésünk szerint a közeljövőben a társadalom mind szélesebb körében erősödik majd az öngondoskodásra való igény, ami pedig a lakástakarék termék további térnyerésében tükröződhet” – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.
