Mindenki spekulál - Mi lesz veled Görögország?
A Dow Jones üzleti hírügynökség kedden kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Görögország újabb, 60 milliárd eurós mentőcsomagot kaphat. Az értesülést cáfolta egy, a Reutersnek nyilatkozó görög pénzügyminisztériumi tisztviselő. Görögország 2012-ben további 27 milliárd, 2013-ban pedig 32 milliárd eurós külső segítséghez juthat, és az erről szóló megállapodás már júniusban megszülethet - írta a Dow Jones. Az Európai Unió pénzügyminiszterei a jövő hét elején esedékes tanácskozásukon egyeztetnek arról, hogy kibővítsék-e a jelenlegi görög csomagot, vagy új hitelt kapjon az ország - fűzte hozzá.
A kormánytisztviselő a hírügynökségnek azt mondta, hogy már múlt pénteken, az euróövezeti pénzügyminiszterek szűk körű luxembourgi találkozóján szóba került az új görög segély, de végleges döntés a kérdésben csak júniusban várható, miután kiderült, hogy biztosított-e az ország finanszírozása. A Reutersnek ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő pénzügyminisztériumi tisztviselő azt mondta: nem helytállóak azok az értesülések, amelyek szerint Görögország új mentőcsomagról tárgyalna.
Korábban a Der Spiegel német hetilap internetes kiadásában - kormányközeli forrásokra hivatkozva - pénteken arról számolt be, hogy Görögország az euróövezet elhagyását fontolgatja, a Die Welt német napilap pedig hétfőn azt írta, a déli állam a 110 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomaghoz csatolt feltételrendszer lazítását kéri a hitelezőktől. Az értesüléseket mind az EU, mind a görög kormány, mind az Európai Központi Bank hivatalnokai rendre cáfolták. Hasonlóan nyilatkoztak kedden is az EKB kormányzótanácsának tagjai. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának olasz delegáltja egy firenzei konferencián azzal érvelt, hogy az euróövezet elhagyása egyet jelentene a politikai öngyilkossággal, egyetlen kormányfő, vagy kormány sem élne túl egy ilyen lépést.
A jegybanki szakember azt is elmondta: nem szabad engedni, hogy Görögország ne teljesítse adósi kötelezettségeit, mert ez morális kockázathoz vezetne (moral hazard), vagyis arra ösztönözné a bajba jutott államokat, hogy fizetésképtelenséget jelentsenek be, amint nehézségekbe ütköznek. A konferencián felszólalt Yves Mersch, az EKB kormányzótanácsának másik tagja, aki megismételte az EKB képviselői által korábban többször hangoztatott álláspontot, amely szerint az államcsőd "nem járható út". Kijelentette: "a piacgazdaság legalapvetőbb elve az, hogy mindenkinek vissza kell fizetnie az adósságát. Pont." Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) elnöke egy kedd reggeli interjúban ellenezte a görög hitel csökkentését.
Elmondta: csak az után lehet a program "esetleges kiigazítását fontolóra venni", ha már tisztán lehet látni a görög gazdasági helyzetet. Ezt csak a következő néhány hétben lehet megítélni igazán - jelentette ki. Hangsúlyozta: Görögországnak kell "megtennie az első lépéseket", egyértelmű üzenetet küldeni arról, hogy valóban készek végrehajtani a segélycsomag feltételéül szabott reformokat. Nowotny, aki tisztségéből fakadóan az EKB kormányzótanácsának is tagja rámutatott: határozott jelek utalnak arra, hogy Athén nem tudja visszafizetni jövő évben az esedékes 25-30 milliárd eurós részletet.
Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 110 milliárd eurós görög segélycsomagját megfelelően állították össze, mindenesetre "alábecsülték" a gondok mértékét - mondta. Az osztrák jegybankelnök arról is beszélt az osztrák közszolgálati rádió reggeli műsorának nyilatkozva, hogy a múlt pénteki, az euróövezeti pénzügyminiszterek egy szűkebb körének részvételével tartott "rögtönzött találkozót" "nagyon szerencsétlennek" tartja. Emlékeztetett arra, hogy a jövő héten az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport egésze napirendre tűzi a kérdést, és ez az a testület, amely döntést hozhat. Nowotny úgy vélekedett, minél előbb vissza kell térni a rendezett tárgyalási keretekhez.
Maria Fekter, osztrák pénzügyminiszter újságíróknak nyilatkozva újabb reformokat szorgalmazott az adósságválságtól sújtott Görögországban és elutasította a nemzetközi segélycsomag újabb hitelekkel történő kiváltását. "Ez nem vezetne sehova, mert nem lenne a reformok irányába ható nyomás" - mondta. Görögországnak az eurózónából való esetleges kilépését "meglehetősen értelmetlen dolognak" tartaná a miniszter, az erről szóló híreket "szakmai alapot nélkülöző spekulációnak" nevezte. Ez jogilag is nehéz volna, Görögországnak először ki kellene lépnie az Európai Unióból, és ezt senki nem akarhatja - mondta. A görög kormány mindeközben újabb nehézségek elé néz: a magángazdaságban dolgozók vezető szakszervezete (GSEE), valamint az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség sztrájkot hirdetett szerdára Görögországban, hogy tiltakozzanak a szocialista kormány újabb megszorító intézkedései ellen.
A felhívás értelmében szerdán zárva lesz minden állami intézmény, így a minisztériumok, múzeumok, adóhivatalok, és sok iskolában nem lesz tanítás. Athén központjába és más görög városokba tüntetéseket jelentettek be. Reálgazdasági nehézségek is sújtják a déli államot. A görög statisztikai hivatal keddi tájékoztatása szerint 8 százalékkal csökkent a márciusi ipari termelés éves szinten a februári 4,8 százalékos, és a januári 5,2 százalékos visszaesést követően. Az ipari termelés mintegy 15 százalékkal járul hozzá Görögország jórészt szolgáltatás-orientált gazdaságához. A feldolgozóipar a görög GDP valamivel több mint 11 százalékát adja. (MTI)
