NFM: a drónokról és a vasúti piacnyitásról tárgyaltak az EU Közlekedési Tanácsában
Az elmúlt években rohamosan fejlődő távirányított légijármű-rendszerek legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése - írja az NFM, hozzátéve: a korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd. A magyar küldöttség vezetője a közlemény szerint fontosnak nevezte, hogy olyan előírások szülessenek az új technológia kapcsán, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben.
Kifejtette: a piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak megfelelően kell kezelniük a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat. Az uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszállósúlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak - jegyzi meg az NFM.
A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket. A 150 kilogramm maximális felszállósúly alatti rendszerek alkalmazásának feltételeiről ma nemzeti határkörben dönthetnek a tagállamok - olvasható a tájékoztatásban. A negyedik vasúti csomag kapcsán a magyar delegáció a közlemény szerint jelezte: stratégiai kérdésnek tartja, hogy a belföldi személyszállítási piac megnyitása esetén a külföldi vasúti társaságok milyen szegmensben és milyen feladatok ellátására lépnének piacra.
A tervezet szerinti 2019-es határidőt Magyarország korainak tartja, addigra sem az illetékes hatóságok, sem az érintett piaci szereplők nem tudnának az elvárható mértékben felkészülni. A legfontosabb cél a közszolgáltatást végző vasúti vállalkozások pénzügyi egyensúlyának fenntartása és a fokozatosság elvének érvényesítése - hívta fel a figyelmet az NFM a közleményben.
