Nem a pénz a lényeg! Így választanak szakmát a nyolcadikosok a 2020-21-es tanévben
A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet. A járványhelyzetből adódóan, a korábbi évektől eltérően az MKIK GVI pályaorientációs felmérésének 2020. évi adatfelvételre nem a tavaszi, hanem az őszi félévben, és nem a hetedik, hanem a nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulók körében került sor.
Továbbra is a szülők a legfőbb tanácsadók
A nyolcadik osztályos tanulók túlnyomó többsége, 92 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Tízből kilenc gyermek a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 56 százaléka osztályfőnöki órán, 55 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg tízből három diák használja az internetet, mint pályaválasztással kapcsolatos információforrást. A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre is rányomta bélyegét, a korábbi évekhez képest visszaesés tapasztalható. Azáltalános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 15 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon nyolc százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók négy százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.
A felmérésben résztvevők 42 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Százból közel ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincan szakképző iskolában, tizenheten pedig technikumban/szakgimnáziumban tanulnának tovább.Ugyanakkor a nyolcadik évfolyamos tanulók 12 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson. A diákok 34 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni. 31 százalékuk szakmát és érettségit, 12 százalékuknak aszakmaszerzés, 8% százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja. A tanulók 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei nem változtak jelentősen az elmúlt évek során: 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya.
A magas kereset vágyát megelőzte a munka szeretete
A fiatalokat idén is megkérdezték arról, milyen tevékenységben a legjobbak. A legtöbb diák csapatsportban, rajzolásban és festésben, informatikában, sütésben és főzésben, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban találta magát a legtehetségesebbnek. A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbb a diákok körében, továbbá az állatokkal való foglalkozást is sokan megjelölték. Az elmúlt évek felmérései szerint nem változott jelentős mértékben ez a sorrend, míg idén is a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés a legkevésbé népszerű.
Az előző évek felméréseiben is tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan a munkával, hivatással kapcsolatos tervek jelentős – megyék, településtípus és nemek szerinti – eltéréseket mutatnak, továbbá a szülők iskolai végzettsége is fontos befolyásoló tényező. Az elmúlt évekhez hasonlóan az látható, hogy a tanulók általában olyan foglalkozásokat szeretnének űzni, amelyhez olyan szintű iskolai végzettség szükséges, ami igazodik a családjukban tapasztalható legmagasabb szülői végzettséghez. A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké. Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek: 55 százalékuk ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. Ez jelentős változás a tavalyi évhez képest, amikor a most ezüstérmes tényező, a magas kereset tízből hét diáknál első helyen állt. A harmadik idén 33 százalékkal a munkatársakkal való jó kapcsolat.
A tanulók többségének, 68 százalékának azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók több mint kétötödének, 43 százalékának pedig azt javasolták szülei, hogy olyan szakmátszerezzen, amivel jól tud majd keresni. Az adatok arra is rámutatnak, hogy minél magasabb a családban tapasztalt legmagasabb szülői iskolai végzettség, annál valószínűbb, hogy a szülők a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntés meghozatalát.
A humánszolgáltatás, a fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét a stabil családi háttérrel rendelkező, aziskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé szerencsés körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak. Az építészet, tervezés, faiparfoglalkozásterületre többféle szempontból tekintenek a tanulók és szüleik, ezzel összefüggésben elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jókulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát. A mezőgazdasági területet választók csoportja mind a családi háttér, mind az iskolai teljesítmény tekintetében közepesen jó helyzetűnek tekinthető. Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolhatják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.
„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hagyományokhoz híven több fronton segíti a gyerekeket és szüleiket a pályaválasztásban hasznos, edukációs anyagokkal és önismereti kérdőívekkel. Reagálva a koronavírus-okozta helyzetre néhány hónapja már elérhető a Szakmavilág applikáció is, mely az MKIK edukációs tevékenységének egy újabb fontos mérföldköve. Így – figyelembe véve a célcsoport mobilapplikációk iránti fokozott érdeklődését – most egy igazán izgalmas módszerrel tudjuk kitölteni az elmaradó edukációs rendezvények miatt keletkezett űrt” – mondta Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési igazgatója.
