Nem bíznak a befektetők a vállalati jelentésekben

A megkérdezett 300 európai szakember kétharmada szerint a vállalatvezetők túlságosan is diszkrét pénzügyi mutatókat publikálnak jelentéseikben, és a befektetők jelentős többsége jobban bízik a vállalatokon kívüli hírforrásokban (pl. híroldalak vagy a közösségi média), mint a tradicionális jelentésekben. 

A 2013 második negyedévében készült  ACCA kutatás („A befektetők megértése: a vállalati jelentések irányvonalai” - Understanding investors: directions for corporate reporting) 150 olyan intézmény visszajelzésén alapul, melyek több mint 500 millió $ értékű alapot menedzselnek, beleértve a nyugdíjalap-kezelőket, biztosítási társaságokat, bankokat és egyéb alapkezelőket, valamint befektetési tanácsadókat, elemzőket és vállalati pénzügyi vezetőket.

A befektetők körében a legmegosztóbb téma egyértelműen a negyedéves jelentések hasznosságának megítélése volt.  Míg a saját, jellemzően rövid távú befektetési döntéseiket tekintve háromnegyedük tartja hasznosnak ezen kimutatásokat, addig 65 százalékuk egyetértett abban, hogy a piac egészét tekintve valójában csak eltereli a döntéshozók figyelmét a stratégiai célkitűzésekről. Megdöbbentő módon, a felmérésben résztvevők csaknem fele szavazna a kötelező negyedéves jelentések eltörlésére. 

„A negyedéves jelentések körül kialakult kettősség komoly kihívás elé állíthatja a törvény- és döntéshozókat. Habár Európában már vannak kezdeményezések, a kötelező negyedéves jelentések megszüntetésére, abban is van ugyanakkor logika, hogy hiba lenne azt teljesen megszüntetni, különösen a vállalatokra és a piacra gyakorolt rövid távú hatásait figyelembe véve.” - mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.

A kutatás a külső auditok magas támogatottságára is felhívja a figyelmet, amelyre a befektetők az egyik fő garanciaként tekintenek a bizalom hanyatlásának ellensúlyozásában. Csak az olyan jellegű tájékoztatásoknál, mint pl. a profitfigyelmeztetések, gondolták úgy a válaszadók, hogy az információ gyorsasága fontosabb a hitelesítésnél. 41 százalékuk ugyanakkor az auditot a negyedéves jelentésekre is kiterjesztené. 

Katka Benesova hozzátette: „A gazdaság lelassulása óta új igények jelentek meg a befektetői döntések előkészítésében. A vállalati jelentések hitelességének helyreállításában megnőtt a szerepe a külső auditálásnak. Csakhogy a befektetőknek is van min gondolkozniuk – ha tényleg központi szerepet kívánnak vállalni az aktív döntéshozatalban, úgy világosan ki kell fejezniük, hogy pontosan mit is szeretnének, és segíteniük kell a szakmát egy olyan pénzügyi jelentési rendszer megalkotásában, mely megadja a szükséges biztosítékot döntéseik felelős meghozatalában.”

A kutatás egy másik fontos megállapítása, hogy hiba lenne a befektetőket homogén csoportként kezelni, hiszen a különböző befektetői típusok különböző pénzügyi információkra kíváncsiak. A rövid távú (pl. a fedezeti alapokban érdekelt) befektetők számára vélhetően teljesen más jellegű kimutatás az érdekes, mint a hosszú távra (pl. nyugdíjalapokban gondolkozó) befektetőknek. A tőzsdei vállalatok és azok pénzügyi szakembereinek érdemes tehát megfontolnia, hogy olyan pénzügyi tájékoztatást nyújtsanak, amelyek találkoznak a különböző befektetői csoportok érdekeivel, ahelyett, hogy az egész közösséget egyként kezelnék – javasolja az ACCA.