Nem kell több pláza!
A vizsgált 25 országban összesen 268 üzletközpont épült a beruházási láz csúcsévében, 2007-ben. Egy évvel később 214, 2009-ben 168 bevásárlóközpont épült, az idén pedig csupán 26 projektet fejezhetnek be. Az adatok arra utalnak, hogy újra kell rajzolni a tipikus kelet-európai fogyasztóról élő képet, amely szerint a térség átlagos lakója gazdasági-fogyasztási értelemben gyorsan zárkózik fel a kontinens nyugati feléhez. "2009-ben szinte valamennyi országban visszaestek a konjunktúra, a jövedelem és a vásárlőerő alakulására vonatkozó várakozások" - emelte ki Mark Ruhsam, a cég szóvivője.
"A folyamatok természetesen befolyásolják a kereskedelmi ingatlan-beruházási terveket", és a helyzetet tovább rontja, hogy a pénzügyi válság miatt egyre nehezebben oldható meg a finanszírozás kérdése - tette hozzá. Ennek ellenére még mindig nagyjából ezer bevásárlóközpont építését tervezik a kelet-, délkelet-európai térségben, a projektek harmada azonban várhatóan soha nem valósul meg. A 2011-es tervekről alig közölnek számokat a beruházók, mert sok projektet halasztani, jegelni kellett és bizonytalan a folytatás - mondta Ruhsam. A RegioData meghatározása szerint az 5 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi ingatlanok számítanak bevásárlóközpontnak, és van egy mutató - az egy lakosra jutó bevásárlóközponti alapterület (GLA) -, amely támpontot ad a piaci kilátások megbecsüléséhez.
A GLA alapján komoly lehetőségeket rejt Törökország, ahol 7 négyzetmétert mutat az index, Oroszország, ahol 11 a GLA mutató, és Lengyelország, 15-ös GLA-val. Összehasonlításképpen: Ausztriában 31 négyzetméter üzletterület jut egy lakosra a bevásárlóközpontokban. Ugyanakkor a legígéretesebb a vizsgált térségből nyugatra kilógó Németország, ahol az újraegyesítés után 20 évvel még mindig csupán 13 négyzetméternyi bevásárlóközpont jut egy lakosra, a népesség és a vásárlóerő azonban hatalmas - áll a tanulmányban. (MTI)
