Nem megy elefántcsont Afrikából Kínába
A szűkszavú bejelentés szerint a lépéssel az afrikai elefántok védelmét kívánják szolgálni, s az egyéves időkeret célja az intézkedés hatásának a felmérése. Kínában - különösen a tehetősebbek körében - rendkívül népszerűek az elefántcsontból készült dísztárgyak. Forgalmazásuk nem tiltott, amennyiben bizonyos előírásoknak megfelelnek. A nyers elefántcsont feldolgozása csak meghatározott, engedéllyel rendelkező helyeken történhet, illetve a kész termékeket csak erre kijelölt üzletekben értékesíthetik.
Megkövetelik az áru szigorú nyilvántartását, útjának követését, ami azt jelenti, hogy valamennyiről azonosító fényképet is kell készíteni. Az import állami, hatósági engedélyhez kötött. A kínai híradások emlékeztettek arra, hogy a washingtoni egyezmény (CITES), amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét hivatott keretek közé szorítani, éppen negyven éve lépett hatályba. A 180 állam által elfogadott megállapodáshoz Kína 1981-ben csatlakozott. Kínát, illetve a kínaiakat gyakran éri vád amiatt, hogy a státuszszimbólumnak számító elefántcsont tárgyak iránti nagy kereslettel közvetve veszélyeztetik az afrikai elefántokat, ösztönzik a csempészetet és az illegális kereskedelmet.
Tavaly például a hatóságok a Kuangtung tartományi Tungkuangban 6 tonna csempészett elefántcsontot semmisítettek meg. A kormányzat törekvései a forgalom visszaszorítására lényegében hatástalanok maradtak, aminek egyes állatvédők szerint az is az oka, hogy a kínai lakosság egy része azzal sincs tisztában, hogy az elefántcsont "kinyeréséhez" állatokat kell megölni.
