Nem tudjuk tartani a lépést Nyugat-Európával
2010. 10. 01. 11:40
A nyitásban elkönyvelt veszteségeket követően a délelőtt folyamán sem tudott fordulni a hazai piac, holott Európában egyre inkább növekvő pluszok mutatkoznak. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 22,44 pontos nyitás után gyengült pénteken délelőtt.
Emelkedő nyitás után tovább erősödtek a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek, miután erősödtek a világgazdasági növekedés fenntarthatóságával kapcsolatos remények. Elsősorban az energiaipari cégek papírjainak árfolyama emelkedett a kőolaj drágulásának hatására.
A térség tőzsdéinek teljesítményét összefoglalóan mutató FTSEurofirst-300-as index 0,62 százalékkal 1.067,55 pontra emelkedett. A londoni FTSE-100 index 1,12 százalékkal, a frankfurti DAX-30 index ugyancsak 0,87 százalékkal, a párizsi CAC-40 index 0,81 százalékkal nőtt a kereskedés második órájában, miután a mutatók 0,22-0,49 százalék közötti mértékben erősödtek az első percekben.
A BUX 11.30 órakor 23.172,31 ponton állt, ami a csütörtöki záró értékéhez képest 67,62 pontos, 0,29 százalékos csökkenés, a pénteki nyitásnál 45,18 ponttal alacsonyabb. A részvénypiac forgalma délelőtt 4,3 milliárd forint volt, a vezető részvények a stagnáló Richtert kivéve gyengültek az előző napi záráshoz képest.
A Mol árfolyama 45 forinttal, 0,21 százalékkal 21.250 forintra csökkent. Az OTP részvények ára 45 forinttal, 0,85 százalékkal 5.275 forintra esett. A Magyar Telekom árfolyama 1 forinttal, 0,15 százalékkal 664 forintra gyengült. A Richter papírok árfolyama nem változott 47.000 forintot értek.
Folytatódott a hozamemelkedés a fejlett piacokon
Hétfőt követően kedden ismét érdemben emelkedtek a hozamok a fejlett piacokon. Ehhez a Grönland körüli geopolitikai feszültség és az újabb vámfenyegetések mellett hozzájárult a japán állampapírpiacon folytatódó eladási hullám is, aminek az élelmiszerekre kivetett forgalmi adó eltörlése és a kiírt időközi választás adott újabb löketet.
Vaskos mínuszokkal indult a hét a hosszú hétvége után a Wall Streeten
A hétfői szünnap után a Wall Streetre is elért a Grönland miatti feszültség szele, így 2% körüli mínuszokkal indították a hetet a mértékadó indexek. Az S&P szektorindexei között az alapvető fogyasztási cikkeké kivételével minden pirosba fordult; a legnagyobb, közel 3%-os esés a technológia és a ciklikus fogyasztási cikkek könyvelhették el. A technológiai szektor nagyágyúi, mint a Microsoft, az Nvidia, vagy az Apple is vaskos mínuszokkal zártak, de nagyot esett a Meta, a Google, a Tesla és az Amazon is. A félelemindexként is ismert VIX, amely a várható piaci volatilitást méri, tavaly november óta nem látott szintre, 20 pont fölé emelkedett.
Fokozódik a feszültség az Egyesült Államok Grönland megvásárlásával kapcsolatos tervei miatt
2026 eddig a geopolitikai feszültségek felerősödésének árnyékában telik és jelenleg éppen Grönland felett csapnak össze a hullámok. Ez a téma az uralkodó az idei Davosi Világgazdasági Találkozón, ahol több vezető európai és azon kívüli NATO-tagország politikusa szólalt fel az amerikai ambíciók ellen.
Kedden folytatódott az esés a vezető nyugat-európai tőzsdéken
A mértékadó nyugat-európai tőzsdék hétfőt követően kedden tovább estek a vámfenyegetések miatt. Trump már szombaton kilátásba helyezte, hogy február 1-től nyolc európai ország esetében (Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország, Egyesült Királyság) további 10%-os importvámok lépnek hatályba a már meglévők mellé, amely vámok június 1-jén 25%-ra emelkednek és addig maradnak érvényben, amíg nem engednek Grönland kérdésében. Trump tegnap újabb, ezúttal a francia borokra és pezsgőkre kivetett 200%-os vám bevezetésével fenyegetett azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök állítólag nem volt hajlandó csatlakozni a Gázával foglalkozó „Béketanácsához”.
Hiába a történelmi csúcsok, csökkent a Bitcoin iránti érdeklődés 2025-ben – Mi állhat a háttérben?
Miközben a Bitcoin 2025-ben új történelmi magasságokat ért el, az online keresések és a közösségi médiás aktivitás meglepő módon visszaesett. A közösségi hangulat továbbra is nyomott 2026-ban, hiába a növekvő árfolyam. Vajon mi magyarázza ezt a különös ellentmondást, és mit jelezhet ez a piac jövőjére nézve?
Gyengült a forint szerda reggelre
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Nagyszabású beruházást indít a Vajda-Papír Csoport Dunaföldváron - Új üzem, automatizált magasraktár és kapacitásbővítés 70,8 milliárd forint értékben
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében 2026. január 20-án helyezték el a Vajda-Papír Csoport harmadik fejlesztési ütemében megvalósuló új üzem és automata raktár alapkövét Dunaföldváron. Az eseményen a magyar tulajdonú Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programját jelentették be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.
A SEC biztosának őszinte szavai a kriptopiac jövőjéről
A kriptopiac továbbra is szabályozási útkeresésben van, de az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) egyik legismertebb arca, Hester Peirce biztató, mégis kritikus képet festett a jelenlegi helyzetről. Peirce részletesen beszélt a tokenizált értékpapírokról, a SEC és a CFTC közötti hatáskörharcról, valamint a szabályozás jövőjéről — és nem félt kimondani azt sem, ha valami nem működik jól.
Mire elég 40 millió forint a magyar lakáspiacon?
Budapesten átlagosan egy 26 négyzetméteres ingatlanra elég 40 millió forint, a valóságban azonban ennél kisebb lakást lehet vásárolni ennyiből, mivel a minigarzonok többnyire a drága belvárosban találhatók. A zenga.hu ingatlankereső adatai szerint Nógrádban és Békésben ez a keretösszeg egy jó állapotú családi házra is elegendő, míg Szegeden, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron, egy jó minőségű, 45-50 négyzetméteres lakást lehet vásárolni 40 millió forintból.
Az ABB „A” minősítést ért el a CDP rangsorában a víz- és klímavédelem területén
Az ABB kiváló, „A” minősítést ért el a klímavédelem és a vízgazdálkodás területén a CDP nonprofit szervezet 2025-ös rangsorában. Ennek eredményeként a vállalat az éves „A-listán” idén már nemcsak a klímavédelem, hanem – története során először – a felelős vízgazdálkodás terén is helyet kapott. Ezzel az ABB csatlakozott a minősített 22 100 vállalat azon felső 1 százalékához, amelyek „dupla A” értékelést szereztek.
Összeállt a Fishing on Orfű teljes zenei programja
Összeállt az idei Fishing on Orfű (FOO) részletes programja. A 18. fesztiválon az Analog Balaton, az aurevoir., a Bëlga, a Bohemian Betyars, a Carson Coma, a Hiperkarma is színpadra lép június 24. és 27. között - közölte a fesztivál sajtófőnöke hétfőn az MTI-vel.
2025 tanulságai az építőiparban – a cégtrend tükrében
A 2025-ös év legfontosabb tanulsága az építőiparban, hogy a volumenemelkedés nem jelentett trendfordulót. Bár a piaci teljesítmény javult, a cégszám tovább csökkent, az új alapítások visszafogottak maradtak, miközben a megszűnések tartósan magas szinten alakultak. Az ágazat a 2025. évi szinten maradhat, annak ellenére, hogy a kapacitásai alapján akár 20 %-kal nagyobb teljesítményre is képes lenne.
Minimálisan csökkent 2025-ben a bruttó villamosenergia-forgalom, nőtt a belföldi termelés
A magyarországi bruttó villamosenergia-forgalom 2025-ben 44,613 terawattóra (TWh) volt, 0,3 százalékkal elmaradt a 2024. évi 44,740 terawattórától, ugyanakkor nőtt a belföldi termelés, amely a forgalomban is nagyobb arányt képvisel - derül ki a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. honlapján közzétett adatokból.
