Gázkazánt használsz a fűtésre és a melegvízhez? Akkor bajba kerülsz, ha ezt nem tudod

Ahogy azonban ezek a készülékek idősödnek, egyre több tulajdonos szembesülhet azzal, hogy a csere nem pusztán egy új kazán felszerelését jelenti.

A közös égéstermék-elvezető rendszer miatt ugyanis akár több ingatlant érintő, költséges és időigényes átalakításra is szükség lehet, miközben az érintett lakás akár hosszabb időre is fűtés és melegvíz nélkül maradhat.

Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője szerint, ha ilyen helyzetbe kerülnénk, érdemes a teljes fűtési koncepciót újragondolnunk, és a fűtés mellett a használati melegvíz, illetve a nyári hűtés kérdését is figyelembe vennünk.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben nemcsak a fűtési technológiák, hanem a rájuk vonatkozó uniós előírások is jelentősen megváltoztak.  A 2015 óta érvényes energiahatékonysági követelmények miatt a régi turbós kazánokat ma jellemzően kondenzációs készülékek váltják, amelyek telepítéséhez a kéményt is korszerűsíteni kell.

A szabályozás hosszabb távon a fosszilis tüzelésű fűtési rendszerek visszaszorítását is ösztönzi: 2025 óta főszabály szerint már nem jár állami támogatás az önálló, fosszilis tüzelésű kazánok telepítéséhez , 2040-re pedig azok fokozatos kivezetése a cél.

Az Európai Bizottság legújabb terve ugyaneddig megduplázná a villamos energia részarányát az EU energiafelhasználásában . A korszerűsítés előtt tehát érdemes a hosszú távon is fenntartható, elektromos alapú alternatívákat is mérlegelni.

A klímás fűtés gyors segítséget nyújthat

A régi gázkazán kiváltására akár egy fűtésre optimalizált klíma is alkalmas lehet, különösen akkor, ha a kazán váratlan meghibásodása miatt gyors megoldásra van szükségünk. Egy megfelelő teljesítményű készülék akár önállóan is gondoskodhat a lakás fűtéséről, ennek azonban fontos feltétele, hogy a berendezés illeszkedjen az ingatlan adottságaihoz.

A szükséges teljesítményt ugyanis nem elég pusztán az alapterület alapján meghatározni: az épület hőszigetelése, a nyílászárók állapota, a külső és belső árnyékolási megoldások, a helyiségek elrendezése, valamint a klíma alacsony külső hőmérsékleten nyújtott teljesítménye egyaránt befolyásolja a megfelelő méretezést. A rendszer kiválasztásához és méretezéséhez ezért mindenképpen javasolt szakember segítségét igénybe venni.

„Fűtési célú alkalmazás esetén a megfelelő készülék kiválasztásánál nemcsak a névleges fűtőteljesítményt, hanem az alacsony külső hőmérséklet mellett rendelkezésre álló teljesítményt és a szezonális energiahatékonyságot is érdemes figyelembe venni.

A korszerű inverteres klímaberendezések többsége alkalmas fűtésre, ugyanakkor a különböző modellek között jelentős eltérés lehet abban, hogy hideg időben milyen hatásfokkal és mekkora teljesítménycsökkenés mellett üzemelnek” – mondta Jenei Dávid, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának értékesítési mérnöke.

A klíma ugyanakkor nem képes a kombi gázkazán minden feladatát átvenni: bár a lakás fűtéséről gondoskodhat, használati melegvizet nem állít elő. Ha tehát korábban a kazán biztosította a melegvíz-ellátást is, ezt külön kell megoldani.

A klímás fűtés így bizonyos helyzetekben önálló vagy kiegészítő megoldást jelenthet, a teljes rendszer hosszú távú kiváltásához azonban érdemes más alternatívákat is megvizsgálni.

Gázfűtés helyett hőszivattyú?

Amennyiben a cél a gázkazán hosszú távú kiváltása, érdemes megvizsgálni a levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítésének lehetőségét. A technológia egyáltalán nem újdonság, viszont sokáig kizárólag új építésű ingatlanokhoz kötötték be.

Ennek oka, hogy korábban jó hőszigetelés, padlófűtés kellett ahhoz, hogy hatékonyan működjön.
Az elmúlt években azonban komoly technológiai fejlődés történt. A piacon megjelentek olyan új generációs hőszivattyúk, amelyek hideg időben is képesek magasabb előremenő vízhőmérsékletet biztosítani.

Például az LG THERMA V termékcsalád egyes rendszerei a gyártó adatai szerint akár -15 fok külső hőmérséklet mellett is képesek 75 fokos előremenő vizet előállítani. Ez azt jelenti, hogy megfelelő tervezés mellett a hőszivattyú olyan felújítási projektek esetében is reális alternatíva lehet, ahol a meglévő radiátoros hőleadó rendszer megtartása fontos szempont.

A berendezés a külső levegőből nyert hőenergiát a lakás vízkeringetéses fűtési rendszerének adja át, megfelelő kialakítással pedig használati melegvíz előállítására is képes. A hűtési funkcióval rendelkező rendszerek emellett megfelelő hőleadókkal – például fan-coil egységekkel – akár a lakás hűtését is biztosíthatják.

Működésükhöz nincs szükség földgázra vagy égéstermék-elvezetésre, ami a közös kéménnyel rendelkező társasházakban különösen fontos szempont lehet. 

Egy hőszivattyú telepítéséhez továbbá nem feltétlenül kell a lakás teljes fűtési rendszerét lecserélnünk. Az LG THERMA V levegő-víz hőszivattyúi között olyan megoldások is megtalálhatóak, amelyek már meglévő rendszerekhez, megfelelő feltételek mellett pedig akár radiátoros fűtéshez is illeszthetőek. Ehhez azonban előzetesen fel kell mérni az ingatlan hőigényét és a radiátorok adottságait. 

„A radiátoros fűtés önmagában nem zárja ki a hőszivattyúra való átállást. Azt szükséges hozzá megvizsgálni, hogy a meglévő radiátorok milyen fűtővíz-hőmérséklet mellett képesek kifűteni a lakást, ugyanis ettől függ a rendszer hatékonysága és üzemeltetési költsége” – emelte ki Jenei Dávid.

Mit érdemes mérlegelni az átállás előtt?

A meglévő fűtési rendszer alkalmassága mellett a telepítés társasházi feltételeit is fel kell mérni. Meg kell vizsgálni, hogy a kültéri egység számára rendelkezésre áll-e megfelelő hely az erkélyen, a homlokzaton vagy a tetőn, illetve szükséges-e az elhelyezéséhez társasházi hozzájárulás vagy egyéb engedély.

A zaj- és rezgésterhelés, a kondenzvíz elvezetése és a villamos hálózat kapacitása mellett a használati melegvíz előállításához szükséges tároló helyigényével is számolni kell. Csak ezek ismeretében dönthető el, hogy az adott lakásban megvalósítható-e az átállás, és ez milyen átalakításokat igényel.

Az LG THERMA V termékcsaládon belül olyan integrált beltéri egységek is elérhetők, amelyek 200 l-es használati melegvíz-tárolót, valamint számos egyéb rendszerkomponenst egyetlen kompakt egységben tartalmaznak. Ez csökkenti a telepítés helyigényét, egyszerűsíti a gépészeti tervezést és a kivitelezést.

Ha a telepítés műszakilag megvalósítható, következő lépésként a beruházás várható költségeit és megtérülését is érdemes megvizsgálni. A hőszivattyú a környezeti levegőből nyert hőt is hasznosítja, így egy egységnyi felhasznált villamos energiával több egységnyi hőenergiát képes a lakásba juttatni.

Ez kedvező üzemeltetési költséget eredményezhet, a tényleges megtakarítás azonban az épület szigetelésétől, a szükséges fűtővíz-hőmérséklettől, a készülék hatékonyságától és az alkalmazott áramtarifától is függ. Az előírásoknak megfelelő hőszivattyús rendszerek esetén a fűtési idényben igénybe vehető kedvezményes H tarifa is jelentősen csökkentheti a költségeket.

Számítások szerint azonban egy megfelelően megtervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszer a jelenlegi árkörnyezetben akkor is versenyképes lehet, ha a kedvezményes tarifa feltételei változnának. A fűtési célú villamosenergia felhasználására ugyanis alacsonyabb díjat biztosítanak a szolgáltatók. 

Egy régi gázkazán cseréje lehetőséget teremthet a lakás fűtési rendszerének átfogó korszerűsítésére és az elektromos alapú megoldásokra való átállásra, amelyek hosszú távon a fűtés, a melegvíz-ellátás és akár a nyári hűtés igényeit is kiszolgálhatják.

A megfelelő megoldás kiválasztásához azonban nem elegendő pusztán a készülék árát összehasonlítani. Érdemes szakemberrel felmérni az ingatlan műszaki adottságait, a társasházi telepítés feltételeit, valamint a beruházás és az üzemeltetés várható költségeit. A döntés nem pusztán technológiai kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés.