Nicolas Sarkozy volt francia államfő visszatér a politika életbe
"Jelölt vagyok a politikai családom elnökségére" - írta Facebook-bejegyzésében a 2012-es elnökválasztási veresége óta visszavonult 59 éves jobboldali politikus. Ez azt jelenti, hogy Sarkozy jelölteti magát a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Nemzeti Mozgalom Uniójának (UMP) elnöki posztjára. Az UMP novemberben választja meg az új vezetőjét. Az UMP elnöke lehet 2017-ben a jobboldal jelöltje a köztársasági elnökválasztáson. Sarkozy visszatérése hónapok óta nyílt titoknak számított a francia sajtóban, közvetlen politikustársai és barátai hetek óta lebegtették a bejelentés dátumát, s csütörtökön reggel a volt elnök már meg is nyitotta a kampányirodáját, Párizs VIII. kerületében, néhány lépésre az elnöki hivataltól.
A volt államfő üzenetében azt írta, hogy "hosszú gondolkodás után döntött úgy, hogy új politikai alternatívát javasol a franciáknak". "Nagyon szeretem Franciaországot, szenvedélyem a közéleti vita és a honfitársaim jövője" - indokolta döntését. Miközben az alig 13 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollande szocialista államfő csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján is ironikusan beszélt elődje mérlegéről, a stagnáló gazdasági helyzetet és a 10 százalékos munkanélküliséget részben az előző kormányzat örökségének nevezte, a volt elnök jelezte: keserűség és sajnálat nélkül vonult vissza a politika életből a 2012. május 6-i választási veresége után, és azóta "volt elég ideje gondolkodni", "megszabadulni a visszavágás és az összecsapás szellemiségétől".
Sarkozy úgy érzi, hogy jelenleg "megállíthatatlan szökőárként tör fel a zavarodottság, az elutasítás, a düh a hatalom és a kormánytöbbség irányába, de szélesebb értelemben minden iránt, ami közelről vagy távolról érinti a politikát". "Ennek az annyira sajátos reménynek a hiánya a mai Franciaországban arra kötelez minket, hogy alapjaiban gondoljuk újra az UMP-t", amelyet Sarkozy szavai szerint "nevetséges megosztottság" jellemez. A volt elnök azt ígéri, hogy három hónap alatt megteremti egy új és széles összefogás feltételeit, amelyhez "pártoktól függetlenül minden francia csatlakozhat, meghaladva a hagyományos jobb- és baloldali megosztottságot, ami a legkevésbé sem felel már meg a mai valóságnak". Mindehhez "új tervet, új működési módot és új csapatot" javasol a volt elnök.
A népszerűtlen kormányzó baloldallal szemben jelenleg a jobboldali ellenzék sem rendelkezik egyértelmű politikai alternatívával, és a megosztottságon kívül az UMP gyakorlatilag csőd közeli helyzetbe jutott. A legnagyobb ellenzéki párt, amelynek 2004-től 2007-es államfőválasztásig volt a vezetője Sarkozy, november 29-én választja meg új elnökét, miután júliusban Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani. Akkor bizonyosodott be: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt. Az ex-elnök egyébként tucatnyi rendőrségi ügyben érintett, korrupció gyanújával júliusban hivatalos eljárás is indult ellene, s a felmérések szerint a franciák többsége nem szeretné, ha visszatérne a közéletbe.
Az UMP elnöki posztjáért az ex-elnökön kívül eddig két volt miniszter, Bruno Le Maire és Hervé Mariton jelezték indulásukat. A 2017-es elnökválasztás jobboldali jelöltsége szempontjából azonban Sarkozy legfőbb riválisai volt miniszterelnöke, Francois Fillon és volt külügyminisztere, Alain Juppé. Mindketten jelezték, hogy elnökjelöltek kívánnak lenni, és nem támogatják Sarkozy visszatérését. A jobboldal 2016-ban tartja előválasztását az elnökjelöltségre, s addig kemény belső harc várható az ellenzéki politikusok között. A franciák körében Alain Juppé a legnépszerűbb, a jobboldali táborban azonban még mindig Sarkozynek a legnagyobb a támogatottsága. (MTI)
