Nincs fejlődő Magyarország gyarapodó falvak nélkül
A felszólaló politikusok és szakértők javaslataiból egy országgyűlési határozattervezetet fognak benyújtani a parlamentnek - közölte bevezető előadásában Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető, hozzátéve: ennek lényege, hogy szakmai alapon, pártpolitikától függetlenül, miként lehet segíteni a magyar vidék megmaradását, fejlődését. A pártelnök felidézte: két évvel ezelőtt nagyon sokan várták ennek az új kormánynak a létrejöttét, hiszen a Fidesz ellenzékként azt ígérte, hogy amint kormányra kerülnek, számos olyan programot, kezdeményezést indítanak, ami segíteni fogja a magyar vidék megélhetését, a kisebb települések jövőjét.
"Ehhez képest azt látjuk, hogy az elmúlt két év nem szólt másról, minthogy ez a kormány lemondott a vidéken élő emberek millióiról" - fogalmazott Mesterházy Attila. Gráf József volt agrárminiszter hangsúlyozta: "nincs jó mezőgazdaság életképes vidék nélkül, és fordítva se". A szocialista kormányok nyolc évéről úgy vélekedett: kevés erő jutott a konkrét vidékfejlesztési feladatokra, ami annak tudható be, hogy először "a termelői bázist akartuk rendbe rakni". Ennek sikerességére példaként az elmúlt évet hozta fel, amikor "a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyetlen ágazata volt, ami teljesítette, sőt jelentősen túlteljesítette az éves költségvetésben meghatározott feladatait". "Nincs még egy olyan ágazata a nemzetgazdaságnak, amelyiknek olyan biztos jövője van, mint a mezőgazdaságnak" - fogalmazott Gráf József.
Hozzátette: a termékek iránt egyre növekvő szükséglet van, nagyon jó a magyar mezőgazdaság szerkezete, "az alapvető folyamatok jó irányba haladnak". Az elmúlt másfél-két évről szólva azt mondta: "szerencsére, igaziból semmi nem változott", a jelenlegi kormány folytatja az általuk megkezdett utat. "Azok a politikai feszültségek, amelyek ezt az ágazatot évek óta feszítették, azok talán most megoldódni látszanak, és egy nyugodtabb időszak van" - mondta az agrárszakember, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő hétéves ciklusban, amikor az Európai Unió is nagyobb forrásokat biztosít konkrét vidékfejlesztési feladatokra, a szocialista pártnak is "ebbe az irányba kell politizálni", ezeket a lehetőségeket kell jól kihasználni.
Lamperth Mónika volt önkormányzati miniszter, a párt önkormányzati kabinetvezetője arról beszélt, hogy a rendszerváltáskor közmegegyezés volt abban, hogy erős önkormányzatokat akar Magyarország, ám miután néhány év alatt kiderült, hogy a kisebb önkormányzatok nehezen birkóznak meg a feladataikkal, a Magyar Szocialista Párt kidolgozta az egymást segítő önkormányzatokra épülő kistérségi rendszert. "A legnagyobb baj ma az, hogy a Fidesz-kormány az önkormányzati rendszert teljesen felszámolja, teljesen kiüresíti" - fogalmazott Lamperth Mónika, aki annak az aggodalmának adott hangot: "ha minden eszközt elvesznek az önkormányzatoktól, nem lesz, aki segítsen az embereknek". Mint mondta, azért tiltakoznak a járási rendszer ilyen kialakítása ellen, mert míg "a kistérségi rendszer az önkormányzatoké, a járás az államé".
Közölte: a szocialista párt "amikor kormányra kerül, egész biztos, hogy ezt a rendszert felül fogja vizsgálni". Hozzátette: "nem az állam mindenhatóságában gondolkodunk", hanem hatékony munkamegosztásra az állam és az önkormányzatok között, és továbbra is fontos alapelvnek tekintik a kistelepülések együttműködését, összefogását. Feigli Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács korábbi elnöke azt javasolta, hogy elemezzék, miért nem sikerült a leghátrányosabb térségek felzárkóztatásában eredményt elérni, tovább szorgalmazta, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a szakképzésre, Pál Béla, az előző ciklusban a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke pedig a vidék fejlődését segítő turisztikai programok fontosságára hívta fel a figyelmet. Az MSZP parlamenti frakciójának tagjai a patcai részországgyűlést követően délután 16 somogyi településen lakossági fórumokat tartottak. (MTI)
