Novemberben tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe
Az Európai Unió támogatásával készített felmérés legfrissebb eredményei szerint októberhez képest az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont stagnált. A fogyasztói bizalmi index -20,8 pontra csökkent az előző havi mínusz -20,6 pontról, az üzleti bizalmi index értéke viszont mínusz 2,6 pontra emelkedett az októberi 5,2 pontról.
A GKI novemberi konjunktúraindexe mínusz 7,3 pont lett az előző havi mínusz 9,2 pont után. A GKI fogyasztói bizalmi indexe novemberben tartotta az októberben elért négy és fél éves rekordszintet, hibahatáron belüli mértékben csökkent. A lakosság októberhez képest kissé rosszabbnak gondolta saját pénzügyi helyzetének jövőbeli alakulását.
A következő egy évben várható megtakarítási képesség megítélése viszont valamelyest javult, miként a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségéről alkotott vélemény is főleg a távolabbi jövőre vonatkozóan. A GKI szerint az üzleti szférán belül a szolgáltatások kivételével minden ágazatban optimistábbá vált a hangulat. Az ipari cégek elsősorban a termelési kilátásokat látták sokkal kedvezőbbnek. Az előző három havi termelés megítélése kissé gyengült, a rendelésállományoké javult, de ezen belül az exportrendeléseké enyhén romlott. Jövőre a beruházási szándék némi erősödést mutat.
Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése az építőiparban is romlott, miközben a várakozások összességében pozitívabbak lettek. A rendelésállományt viszont kedvezőbbnek látták a válaszolók. A kereskedelmi bizalmi index értéke - az októberi erőteljes növekedést követően - novemberben jóval lassabb ütemben ugyan, de tovább emelkedett. Az eladási pozíció megítélése romlott, a rendelésekre vonatkozó várakozások javultak, míg az átlagos készletszintet kisebbnek érezték a válaszolók.
A szolgáltatói bizalmi index értéke novemberében nem változott az előző hónaphoz képest, lényegében a nyári szinten stagnál. Az üzletmenet megítélése kissé gyengült októberhez képest, az elmúlt és következő időszakra várt forgalomé viszont emelkedett. Az áremelési és foglalkoztatási törekvések ágazatonként eltérően alakultak. Az iparban és a kereskedelemben az áremelési szándék köre és mértéke is csökkent. Az építőiparban még mindig a csökkenő árakra számítók vannak többségben.
A szolgáltatók közül viszont többen számítottak árnövekedésre, mint csökkenésre. Erősödött a fogyasztók inflációs várakozása. A foglakoztatási szándék az iparban és a szolgáltatók körében rosszabb lett, az építőiparban és a kereskedelemben viszont javult, s csökkent a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban javult, kivéve az építőipart, ahol érezhetően romlott. Ebből a szempontból továbbra is az építőipar a legpesszimistább ágazat. A fogyasztók is rosszabbnak érezték a gazdaság egészének helyzetét.
