OKSZ: meg kell különböztetni a magyar alapanyagokból készült élelmiszereket
A kereskedők tapasztalata az, hogy a vásárlók - az árak vizsgálatát követően - egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, azok alapanyagának az eredetét. Az OKSZ ezért is tartja kulcskérdésnek az új minősítési rend hitelességét, hiszen a vásárló számára az őt érdeklő kérdésben a pontos tájékoztatás, a "szavahihetőség" döntő.
A VM-rendelet vitára bocsátott tervezete alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelő módon elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek. A különbségtétel mindössze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki, "100 százalékban magyar" minősítéssel.
A vásárlók továbbra sem igazodhatnak el a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el. Az OKSZ szerint a vásárlók érdekében egyértelműen, érthetően el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését.
Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől, hiszen a vásárlót a magyar eredet jelölésben kizárólag az érdekli, milyen alapanyagból készült a termék. Ebben az esetben legfeljebb a magyar előállításra, gyártásra utaló minősítés alkalmazható - minden más, az alapanyag származását elfedő jelölés megtévesztő. A közlemény kitér arra is, hogy az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak túlnyomó része - átlagosan 80-85 százaléka magyarországi székhelyű vállalkozás.
Jelenleg a magyar termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében - ágazati szinten - 70-75 százalék körül mozog. A magyar termékkínálat vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar élelmiszeripar nemzetközi szereplői (súlyuk az iparon belül 50 százalék körüli) számos alkalommal külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a magyar ipar, miközben a határon túl állítja elő a terméket.
