Olasz vitrinben a világ remekművei
Mona Lisa titokzatos mosolyát évente nyolc és fél millióan csodálják meg, kevesebbeknek akad meg a szeme azon az üvegkereten, mely a Louvre termében övezi a festményt. Pedig a Leonardo da Vinci alkotásának védelmet nyújtó üvegtéka is remekműnek számít. "Négy és fél méter magas, több mint két méter széles golyóálló vitrinről van szó, ennél többet nem árulhatok el.
Top secret titoknak számít, mi védi a Mona Lisát, a Louvréval kötött szerződésünk szigorú hallgatásra kötelez" - mondta el az Il Giornale olasz napilapnak a festményt fedő üvegfalat megtervező Andrea Sartori, a Goppion cég mérnöke. A speciális múzeumvitrin a Milánó közeli Trezzano sul Naviglióból származik. Itt található az 1952-ben alapított, eredetileg kristályüveget gyártó Goppion cég. Neve a világ legnagyobb múzeumaiban fogalommá nőtt. A magát már Múzeumtechnikai Laboratóriumnak nevező vállalkozás a világ legértékesebb műkincseinek nyújt védelmet.
Az első jelentős megbízatás 1992-ben Londonból érkezett: a Goppion kapta a feladatot a Towerben őrzött koronaékszerek védelmére. "A brit titkosszolgálat emberei megérkeztek hozzánk, elvitték az üveget, később kaptuk a választ, hogy átmentünk a vizsgán: a vitrinlapokat egy hangárban megpróbálták felrobbantani, elsőre nem sikerült". 2005-ben a Mona Lisa következett: "egyszerre kellett biztonságot garantálni és azt, hogy a kép a lehető legjobban látható legyen. A Mona Lisát ellophatatlanná tettük, kizárt a rongálása, ugyanakkor ideális hőmérsékletet, páratartalmat tudunk kreálni körülötte.
Ha pedig vészhelyzet adódik, például tűz üt ki, a szupertechnológiával gyártott üvegfal néhány másodperc alatt eltávolítható". A Goppion neve olvasható az athéni Akropolisztól a bostoni Szépművészeti Múzeumig. A legutolsó vitrin idén decemberben a Milánóban megnyílt 20. századi múzeumba került Giuseppe Pellizza da Volpedo egyik festményéhez. (MTI)
