Oldalazva hullámzó aranyár
Az elmúlt héten vegyes képet mutatott az arany árfolyama. Erős kilengések mellett volt nagyobb áresés, majd lendületes visszaemelkedés egyaránt. A hét eleji vontatott kereskedésre rányomta bélyegét a hét második felének eseményeivel kapcsolatos kivárás. Kamatdöntő ülés volt ugyanis napirenden az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél valamint az Európai Központi Banknál továbbá fontos makrógazdasági és munkerőpiaci adatokra várt a piac, különösen az Egyesült Államokból.
A kép végül vegyesre sikeredett. A központi pénzintézetek döntése szerint az irányadó kamatok egyelőre változatlanul rekord alacsony szinten maradnak és ezzel a világ két legfontosabb gazdasági térségében, tengeren innen és túl nem várható rövidtávú változás a monetáris politikákban. A laza gyeplő megfeszítésének nem jött még tehát el az ideje, bár a gazdaság a makróadatok tanúsága szerint egyre lendületesebben növekszik Amerikában. Az euróövezeti talpra állás ennél lassabban érkezik, de a hanyatlásnak úgy tűnik, hogy talán már itt is vége. Mindez a válságévek és a pénzügyi bizonytalanságok egyre egyértelműbb végét jelenti, ami a vésztartalék szerepét kiválóan betölteni képes arany iránti befektetői kereslet csökkenésével jár.
Az ellentmondásos hírhelyzet, amely egyfelől még a könnyű pénz politikájának folytatódását, de másfelől már a pénzbőség végét jelentő amerikai kötvényvásárlási program közeli mérséklését szignalizálta, végül hullámvasútra ültette a sárga nemesfém árfolyamát. Járt az unciánkénti jegyzés jócskán a lélektani fontosságú és az utóbbi hetekben talán ezért is nyakas ellenállásként tornyosuló, majd pompás diadallal megtört 1.300 dolláros árfolyamszint alatt is egy ideig, mígnem aztán sikerült a londoni fixingben a hetet mégis egy huszáros rohammal 1.309,25 dolláron zárni.
A sárga nemesfém kilátásai ugyanakkor ismét valamivel bizonytalanabbnak tűnnek. Míg egy hete a relatív túladottság még reményt ébresztett egy akár 1.400 dollárig is elérő emelkedésre, most újfent jobban rezeg a léc a jövőt illetően. Az indiai aranyimport az új-delhi kormányzat korlátozó törekvései eredményeként az utóbbi két hétben teljesen leállt, márpedig India számít hagyományosan az arany legnagyobb felvevőjének. A vele szomszédos Pakisztán messze nem akkora nagyágyú az arany piacán, mint India, mégis hasonló problémákkal küzd a folyó fizetési mérleg hiányát illetően, és ezért a nemesfém importját 30 napra betiltotta. A hiány egyik fő okozójának a nagy értékű arany behozatala számít, ami súlyos teherként nehezedik az ország gazdasági növekedésre.
Ezzel a keresletkieséssel szemben álló hír, hogy a legnagyobb aranykitermelő, a kanadai Barrick Gold bányavállalat, a világszerte üzemelő 27 aranybányájából 12-ben csökkenteni kívánja a termelést. A bányabezárásokra az alacsony aranyár miatt kerülhet sor. A szóban forgó lelőhelyek a Barrick kitermelői kapacitásának egy negyedét adják, de a jelenlegi 1.300 dollár körüli világpiaci árak mellett a kanadaiak ezeken a helyszíneken már nem tudják az aranyat gazdaságosan a Föld mélyéről felhozni. A Bloomberg hírügynökség szerint hasonló lépésre szánhatják el magukat további bányavállalatok is, amellett, hogy az ágazat még a kutatásra és új lelőhelyek feltárásra szánt költségeket is csökkenteni szándékozik. Ezek a takarékossági intézkedések idővel a kínálat jelentős visszaeséséhez vezethetnek, ami adott kereslet mellett végül az aranyár emelkedését eredményezheti.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Jól jellemzi az aranyár útkeresését a különböző trendcsatornák közé ékelődő jelenlegi árfolyamszint. Miután az utóbbi napokban sikerült kitörni a meredeken zuhanó pályáról, megadatni látszik az esély egy szerényebb dinamikával csökkenő sávba való visszakapaszkodásra. Persze ez is még csak egy csökkenő pálya, ami azt jelenti, hogy egyelőre koránt sincs szó egy új aranykor felragyogásáról. De ez az enyhébb lankájú lejtő technikailag mégis csak engedhetne teret talán egy akár 1.700 dollárig is érő emelkedésre. Ugyanakkor az árfolyam lekonyuló vége – az elmúlt hét londoni záróárainak az eredménye – minden további forgatókönyvet lehetővé tesz. Lehet ennek kapcsán szó visszatesztről az elhagyott meredeken eső trendcsatorna határáig, ami egy „egészséges” jelenség és az erőgyűjtés jele lenne a további emelkedéshez. Másfelől a bikák kifulladása is tükröződhet abban, ahogy a puha landolást jelentő trendcsatorna alsó széléről az utóbbi napokban lefordult az árfolyam. Az 1.260 dollár környéke ennek tükrében egy kritikus támaszszintnek tűnik, amely alatt újult dinamikával folytatódhat a szabadesés. Az 1.355 dolláros bástya meghódítása viszont a kitörést jelenthetné az elmúlt hónapok sanyarúságából.
Az ezüstár egy rövid időre eljutott 20 dollár fölé, majd visszatért az utóbb hetekben már megszokottá vált 19 és 20 dollár közötti sávjába. Az olcsóbbik nemesfém az aranyba kapaszkodva igyekszik felfelé kitörni, és ledolgozni a nagytestvérrel szembeni relatív lemaradását. Az ezüstnél a grafikonon szürkével jelölt 50-napos mozgóátlag lehet a legközelebbi árfolyamcél, ami a 20 dollár feletti tartomány visszahódítását is jelentené. Ennek a célnak az elérése meghozhatná a bikák kedvét egy 22 dollár környékéig elérő kisebb rallyba való bekapcsolódásra.
