Orbán jól közelít az IMF-kérdéshez
Scruton úgy véli, minden olyan esetben csökken egy ország szuverenitása, amikor egy külföldi szervezettől kér segítséget: hiszen ezek után el kell számolnia egy nemzetközi szervezet felé saját költségvetésének felhasználásáról. Mint mondta, ennek példája látható Görögország esetében is: ez az ország gyakorlatilag elvesztette gazdasági szuverenitását, s nem is lesz képes azt visszaszerezni, hacsak ki nem lép most az eurózónából.
A magyar kormány azonban szerinte azt reméli, hogy az IMF-fel való megállapodásnak pozitív mérlege lesz. Mint mondta, Magyarország gazdaságilag bonyolult helyzetben van, akárcsak e térség összes országa, s rövid távú segítségre van szüksége, hogy elérje a hosszú távú stabilitást. Egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy mindennek politikai ára lesz. De - tette hozzá - épp azért kell valakinek okos politikusnak lennie, hogy úgy kapjon jutalmat, hogy közben ezért nem fizet túl nagy árat.
Egyben hozzáfűzte: az IMF-ügynek nincs igazán köze Orbán politikájához, hiszen jelenleg rengeteg olyan ország van, amely az IMF-hez fordul, s Magyarország csak ezek egyike. Az interjú készítője a "miniszterelnök manőverezésére" adott egyfajta reakcióként említette az Európában, s általánosabban véve az egész nyugati világban kialakult "magyarellenes érzületet". Scruton erre azzal válaszol, hogy kijelenti: az Európai Unió a Franciaország és Németország között létrejött szövetségen alapul, s főként azon a német igényen, hogy tisztára mossa múltját, s meggyőzze a világot, miszerint Németország egy civilizált ország, amelynek immár nincs semmi köze a náci időszakhoz. Ám ezt a szerepet túljátssza.
Mert Scruton szerint a német politikai osztály folyamatosan valamiféle szélsőjobboldali kormányokat keres, hogy azoktól elkülöníthesse magát. S Magyarország egy csodálatos példa erre, hiszen a fasizmust a németek erőltették Magyarországra, s kényszerítették az országot egy olyan helyzetbe, amely miatt ma sokan szégyenkeznek - teszi hozzá. Scruton elismeri, hogy ez persze Magyarország történelmének is egy sötét pillanata - de nem annyira rossz, mint ugyanez a pillanat a német történelemben. A filozófus szerint Orbánt a francia és a német politikai osztály, illetve a baloldali média választotta ki olyan dolgok egyfajta szimbólumaként, amelyeket ma mindannyian ellenzünk.
De - mint mondja - természetesen nincs igazuk. Ahogy őt leírják, az karikatúrája mindannak, amilyen valójában. Scruton szerint Orbán szereti központosítani a hatalmat, de ez az ösztön teljesen emberi. S semmi mást nem tesz, mint amit e tekintetben Tony Blair tett Nagy-Britanniában, vagy Barack Obama az Egyesült Államokban. Az európai politikai osztály vezetőinek azonban szükségük van egyfajta külső ellenségre, egy bűnbakra, s nagyon sajnálatos Magyarország számára, hogy épp Magyarországé lett ez a szerep - mondta az angol konzervatív filozófus. Scruton szerint az európai civilizáció sikere teljes egészében a nemzetállamoknak köszönhető, s a nemzeti identitás érzete tagadhatatlanul része az európai értékeknek.
A filozófus az euró bevezetését, a németek és a franciák általi kikényszerítését hibának tartja, s hozzáteszi: a jelenlegi válságra, a nehézségekre az európai elit azzal válaszol, hogy még több Európát, még több centralizációt akar, miközben a hiba épp a centralizáció. "Miért csodálják az emberek Orbánt Lengyelországban és máshol? Mert ő az első hang, aki itt kimondja: ezt a projektet ránk erőltették, anélkül, hogy megkérdeztek volna minket. S hogy minden, amivel magyarokként rendelkezünk, az a magyar nemzeti identitás, s legalább ehhez ragaszkodhatunk" - mondja Scruton.
Az angol konzervatív filozófus egyébként azt állítja, hogy az értelmiségi baloldal mindig is a nemzeten kívül, azzal ellenzékben határozta meg magát. De ez nem áll az egyszerű baloldali emberre, aki egy debreceni gyárban, vagy másutt dolgozik. Ez utóbbi számára továbbra is nagyon fontos, hogy ő magyar, ez az ő nyelve, történelme, családja - mondja Scruton a Mos Maiorum nevű magyar blognak adott interjújában. mti
