Orbán: az újítások kora még nem ért véget
A kormányfő szerint Magyarországnak "nem szabad provinciálisnak lennie", a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából. Orbán Viktor úgy fogalmazott: még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban és a társadalomszervezésben, Magyarországnak ezért érdemes "továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (...) tekinteni mindazt, ami a világban történik".
A miniszterelnök a japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának "forradalmi" lépését, majd rámutatott, hogy az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. "Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia" - erősítette meg álláspontját. Jelezte, hogy ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban e külföldi intézkedéseket.
Úgy fogalmazott, hogy a mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer. Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz "hűvös tárgyilagossággal" beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők - mondta.
Ezt kifejtve felidézte a 2008-as - a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló - népszavazást. Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal - jelentette ki. A kormányfő értékelése szerint ez jól mutatja, milyen "elementáris népi igény" volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt.
Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig "mikroszkóppal kell keresni", anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye - sorolta Orbán Viktor, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.
Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a "világnemzet" kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy "ezeket az utakat járhatóvá tegye" - mondta. A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között.
Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai - emelte ki. A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.
Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a hétfői konferencián azt mondta, a rendezvényre több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot. A konferencia idején, kora este mintegy kéttucatnyian - köztük Pál Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő - kereplőkkel és táblákkal tiltakoztak a paksi atomerőmű tervezett bővítése ellen a tanácskozás helyszíne, a IX. kerületi Budapest Music Center előtt.
