Orbán: vissza az imádság és a munka hagyományához
Az 1256-ban felszentelt templom nemcsak a magyarországi román stílusú építészet szimbolikus alkotásaként értelmezhető, hanem egy olyan épületként, amelynek története egyszerre fonódott össze a körülötte élő emberek, valamint az egész ország sorsával, és amely valódi mementóként hirdette a munka és az imádság kettős követelményét - fejtette ki a Vas megyei település világhírű templománál felállított színpadon, több száz ember előtt tartott beszédében a kormányfő, aki ezt megelőzően részt vett a délelőtti szentmisén.
Ma ezzel szemben azt látni - folytatta -, hogy Európában lassan már sem az imádságnak, sem a munkának nincs becsülete. "Európa egy agresszív szekuláris, internacionalista és családellenes látomás csapdájába esett, ami logikusan vezet a saját keresztény hagyományainak feladásához. (...) A hajdan égbe törő Európa a földhöz ragadt" - fogalmazott. Szavai szerint a kontinens és benne Magyarország csak akkor tud megújulni, ha sikerül visszatalálnia önmagához, és sikerül visszahelyeznie az imádság és a munka hagyományát életfelfogása középpontjába.
"Mi ezt a feladatot és helyzetet ismertük fel 2010-ben, amikor a választók ránk bízták Magyarország új alkotmányának létrehozását" - jelentette ki Orbán Viktor, jelezve, hogy ehhez először le kellett bontani a magyar alkotmányról "azokat a hagymakupolákat, amelyeket a kommunista rendszer épített rá". Felidézte, hogy ennek szellemében az alaptörvénybe foglalták a magyar államiság keresztény gyökereit, és - mint fogalmazott - "magunkénak valljuk Szent István útját". A miniszterelnök szerint "nekünk ezen a saját úton érdemes továbbmennünk, a saját felismert igazságainkat érdemes alkalmaznunk".
Felhívta a figyelmet, hogy ehhez vállalni kell a saját út nehézségeit, ki kell állni a magyar érdekekért, és nem szabad megijedni "sem Brüsszeltől, sem a saját magunk árnyékától". Orbán Viktor egyúttal bejelentette: megállapodás született arról, hogy a kormányzat további forrásokat biztosít a 13. században épült jáki templom, a magyarországi román stílusú építészet egyik legjelentősebb alkotása rendbetételéhez. Beszéde végén azt mondta, hogy nem a kormány tartja meg az országot, hanem az ország nemzeti érzelmű emberei tartják meg a kormányt.
A munka pedig még nincs elvégezve, mindenért meg kell dolgozni, meg kell harcolni, "és ha a mi polgári körös barátaink és a nemzeti érzelmű magyarok nem állnak ott naponta újra és újra a biztatásukkal (...), akkor még a kétharmad ereje is el tud fogyni". A kormányfő ezért támogatást kért az összegyűltektől, úgy fogalmazva, hogy a polgári körök az alkotó, elkötelezett, nemzeti érzelmű emberek gyülekezőhelyei, nélkülük az ország nem jutna semmire, és nem lenne nemzeti kormánya. (MTI)
