Pészah ünnepe
A történetet - az elnyomatást, Mózes és Áron isteni küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Egyiptomot sújtó tíz csapást, majd a zsidók megmenekülését - Mózes második könyve mondja el. A pészah (szó szerint az elkerülés) ünnepe arra utal, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás elkerülte a zsidók házait. Mivel pészah tavaszra esik, a tavasz ünnepe is, az ünnep után volt az első termések áldozat utáni bemutatása a szentélyben.
Az ünnep hét (Izraelen kívül nyolc) napig tart. Ennek az az oka, hogy annak idején az Izraelben élő zsidók füst- és tűzjelekkel továbbították Babilonban és Perzsiában élő testvéreiknek az újhold bekövetkeztének hírét, de ezt ellenségeik hamis jelekkel igyekeztek megzavarni, így a bizonytalanság miatt sokáig kettős ünnepet (két széderestét) tartottak. Idővel aztán már a diaszpórában is pontosan ki tudták számítani a jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszteletből megmaradt a két széder.
Az ünnep a széderestével kezdődik, a meghatározott rend szerint zajló, egyfajta szeretetvendégség keretében dramatizálva felidézik a kivonulás történetét (Haggáda). A következő napok úgynevezett félünnepek, az utolsó a Nádas-tengeren való átkelésre emlékeztet. (Ez volt az a tenger, amelyen Isten a zsidókat száraz lábbal átvezette, az őket üldöző egyiptomi sereget viszont elpusztította.) A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi mázkírig, az elhunytakért mondott imáig. A pészah másik elnevezése a kovásztalan kenyér ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni.
Már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból, úgynevezett pészahi edényben kell főzni és enni, a nagyon vallásos zsidóknál erre az ünnepre egész külön konyhát tartanak fenn. Pészahra a rabbinikus szabályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő, így a zsidó nők rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek. A kovász nélküli tésztaféleség a pászka (héberül) vagy macesz (jiddisül), egyfajta lisztből és vízből készült, gyorsan sütött, kovásztalan ostyaféleség. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet fejükön a nap szárított meg. Magyarországon, Erdélyben a XVI. századtól jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete. Már ők is megtartották a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepét, amelyet "pogácsás ünnepnek" neveztek, s megülték a széderestet is. A pészah és a húsvét kezdetben egybeesett, majd a II. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep után került, a formális szétválasztást 325-ben a niceai zsinat végezte el. (MTI)
