Radikális baloldali tüntetés Párizsban
A szocialista politikus - akit 2012. május 6-án választották köztársasági elnökké - a válsággal szembeni eredménytelen gazdaságpolitika miatt minden idők legnépszerűtlenebb francia államfőjévé vált. Az elnökválasztáson 11 százalékkal negyedik helyen végzett szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon hívta utcára az embereket az évfordulón "a megszorítások és a pénzügyi világ" elleni tiltakozásul. A francia forradalom szimbólumának számító Bastille téren vörös zászlókkal és magasba emelt söprűkkel emlékeztette a tömeg Hollande-ot a "be nem tartott ígéreteire". A szervezők szerint mintegy 180 ezren vettek részt a megmozduláson, a rendőrség nem közölt adatokat.
"Nem akarjuk a pénzügyi világot a hatalomban. Elég volt a megszorító politikából" - hangsúlyozta a tömeg éljenzésétől rendszeresen megszakított félórás beszédében Mélenchon, aki a "katasztrófához vezető megszorítások ellen felkelésre" szólította fel a franciákat. A parlamentben is helyet foglaló kommunista tömörülés, a Baloldali Front elnöke hozzátette: "a próbaidő véget ért, eredmény nem született". A szónoki képességeiről ismert Mélenchon azt is jelezte, hogy más szélsőbaloldali politikusokkal készen áll a hatalomátvételre: "Ti (a szocialisták) nem tudjátok, hogyan kell csinálni, mi viszont tudjuk". A gazdasági helyzet fokozatos romlása miatt a kormányt korábban kívülről támogató Mélenchon az elmúlt hónapokban rendszeresen bírálta a szocialistákat, akik jelezték: többé nem tekintik szövetségesüknek a radikális baloldalt.
A Le Parisien című napilapban vasárnap megjelent interjúban Mélenchon az államfőt jelölte meg a Franciaországot sújtó válság egyik okának, hasonlóan "Angela Merkel német kancellárhoz és azon európai vezetőkhöz, akik a megszorító politika mellett tették le a voksukat". Eközben az azonos neműek közötti házasságot ellenzők is tiltakozó megmozdulásokat tartottak a fővárosban (ahol 30 ezren vonultak fel) és több vidéki városban: Rennes-ben, Lyonban, Montpellier-ben, Toulouse-ban, Dijonban, Lille-ben, Amiens-ben. A parlament két héttel ezelőtt végleg elfogadta azt a törvényjavaslatot,amely engedélyezi az azonos nemű párok számára a házasságot és az örökbefogadást.
Az első esküvőket júniusra már ki is hirdették a polgármesteri hivatalok, s a felmérések szerint a franciák kétharmada nem támogatja a hónapok óta tartó tiltakozások folytatását. A szervezők azonban azt remélik, hogy az ellenzéki jobboldal indítványára az alkotmánytanács megsemmisíti a törvényt, s így a köztársasági elnök nem írja alá azt. Erre azonban alkotmányjogászok szerint nincs sok esély. A gazdaságpolitikához hasonlóan Hollande eddigi legjelentősebb társadalmi reformja, a homoszexuálisok házasságának engedélyezése is keserű szájízt hagyott maga után, miután a parlamenti heves vitát zavargásokba torkolló utcai tüntetések kísérték. A vita pedig alkalmat teremtett a Nicolas Sarkozy előző államfő visszavonulása óta vezető nélkül maradt és szétesett jobboldalnak az összefogásra. (MTI)
