Rogán: fejlődés és rezsicsökkentés együtt jár
Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke a nagykanizsai agglomeráció csatornahálózatának fejlesztését lezáró avatón arról is beszélt, hogy "a települések fejlesztésében, a magyar önkormányzatok támogatásában Magyarország egyértelműen jobban teljesít". A magyar települések soha ennyi forrást nem kaptak és nem tudtak felhasználni, mint ebben a ciklusban - tette hozzá a politikus.
Az összesen 11,1 milliárd forintos, Nagykanizsával együtt 13 települést érintő fejlesztés avatásán Rogán Antal azt mondta: az előző és a mostani kormányzat logikája között az a fontos különbség, hogy az előző "hitelfelvételre kényszerítette az önkormányzatokat, ha fejleszteni akartak", s ezek a hitelek a települések eladósodásához és működésképtelenségéhez vezettek.
A jelenlegi kormányzat első lépése ugyanakkor az volt, hogy "konszolidálta a teljes magyar önkormányzati világot", átvállalva minden település adósságát. Az elmúlt négy esztendőben a kormányzat nemcsak fejlesztési forrásokat, de önrésztámogatást is felkínált a települések túlnyomó többségének, amelyek 90 százaléka meg is kapta ezeket a támogatásokat. Az európai uniós fejlesztési ciklus végére elmondható lesz, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek "a leghatékonyabban tudják felhasználni az Európai Unióból érkező fejlesztési forrásokat" - fogalmazta meg Rogán Antal.
A képviselő kitért arra is, hogy korábban olyan megtérülési szabályokat és ezzel díj- és áremeléseket írtak elő az uniós pályázatoknál, amelyeket "a települések többsége vagy az ott élők nem tudtak megfizetni". A rezsicsökkentéssel is szerették volna világossá tenni, hogy nagyon fontosak a közműfejlesztések, de a magyar lakosságnak "csak a tényleg legszükségesebb terheket szabad megfizetni a díjakban és az árakban, profitot - pláne elviselhetetlen mértékűt - nem engedünk érvényesíteni" - közölte Rogán Antal.
Cseresnyés Péter, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője és jelöltje arról beszélt, hogy a nagykanizsai szennyvízberuházáson felül a térségben olyan jelentős fejlesztések valósultak meg, amelyekre a korábbi években nem volt példa. Említette a városi kórház mintegy négymilliárd forintos beruházását, a belvárosi rekonstrukció első ütemét, bölcsődék, járdák és utak felújítását, műfüves sportpályák építését. Azt hangsúlyozta, hogy az előző kormányzat idején "mélyen eladósodtak az önkormányzatok", míg a mostani idején megszabadultak adósságaiktól.
Tóth Nándor, a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás elnöke elmondta: a négy ütemre bontott, 11,1 milliárd forintos beruházás három eleme már elkészült, a negyedik - a nagykanizsai szennyvíztisztító rekonstrukciója - próbaüzeménél tart, amely júliusra fejeződik be. A teljes költség 72 százaléka származott európai uniós támogatásból, 12 százaléka magyar állami forrásból, a fennmaradó rész pedig a 13 település és az ott élők önrésze.
Ez mintegy 1,7 milliárd forintot tett ki eredetileg, de ehhez egymilliárdot nyertek a települések az önerőalapból. Kele Sándor Zsolt, a kivitelezői konzorcium képviselője, a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a munkálatok keretében Nagykanizsa három városrészében, illetve 12 településen összesen 40 kilométernyi új csatornahálózatot építettek ki, elkészült öt új átemelő és öt régebbit is felújítottak. (MTI)
