Sikerült mérsékelni a válság hatásait? Kiss Péter szerint igen
A gazdasági válság társadalmi-gazdasági hatásai, közös kiútkeresés címmel megtartott előadásában a miniszter elmondta: a társadalmi és szociális válság végéről azt követően lehet majd beszélni, ha a munkaerőpiacon pozitív fejlemények lesznek. Kiss Péter kijelentette: Magyarország azzal a kettős követelménnyel indult neki a válságkezelésnek, hogy egyszerre erősítse a pénzügyi helyzetének egyensúlyát, és mérsékelje a reálgazdaság kihívásait, és ennek társadalmi hatását.
A miniszter utalt arra, hogy a kormány a szociális krízis elkerülésére több intézkedést is bevezetett. Példaként említette, hogy a kríziskezelő alap, a nehéz helyzetbe került hitelesek számára az áthidaló kölcsön megteremtése, a távhő áfájának csökkenése, az átlagos jövedelmeket terhelő adók mérséklése a válság társadalmi hatásának csökkentését szolgálják. Kiss Péter kitért arra, hogy a kormány a munkaerőpiacot befolyásoló intézkedéseket is tett, példaként említette a munkahelyek megőrzésére nyújtott támogatásokat.
A miniszter rámutatott: tévednek azok, akik a válság társadalmi kihívását csak a munkaerő-piaci gondokkal azonosítják. A társadalmi hatások jó része ugyan összefügg a foglalkoztatás kedvezőtlen alakulásával, viszont figyelembe kell a társadalmi kirekesztést, a gyermekszegénységet és romák elleni diszkriminációt is, amelyeket a válság felerősített. Fazakas Szabolcs volt európai parlamenti képviselő Magyarország jövő évi EU-elnökségével összefüggésben hangsúlyozta: rendelkezésre áll az a szakértelem, amelynek révén Magyarország kiválóan el tudja majd látni a feladatát.
Kiemelte, hogy a magyar uniós elnökség alatt fontos feladat lesz a gazdasági válság társadalmi hatásának kezelése, a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek újrafogalmazása a fenntartható gazdasági növekedés érdekében, az európai költségvetés megfogalmazása a 2014-től kezdődő időszakra, a kohéziós politika, az agrárium, az energia és klímaváltozás kérdésköreinek megvitatása.
A magyar elnökség idejére esik majd a kidolgozás alatt lévő Európai Duna Stratégia elfogadása, az EU további bővítésének áttekintése is. Simai Mihály akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének professzora emlékeztetett arra, hogy a válság fogalmáról 2005 óta vita folyik nemzetközi szinten is. Magyarország mozgásteréről szólva egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy "gúzsba követve kell táncolni", de az ország jelentős nemzetközi kapcsolataiban rejlenek lehetőségek. Aláhúzta: az EU-tagságból adódó előnyöket az eddiginél jobban ki kellene használni.
