Simor - Magyarország még 10 évig sebezhető marad
A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Budapesten hangsúlyozta, fiskális keresletélénkítés helyett csak a kínálat növelésével, a gazdasági növekedés gyorsításával lehet "kinőni" az államadósságot. Simor András szerint az előző és a mostani kormány munkaerőpiacra ható intézkedései kioltják egymást, így a növekedésre gyakorolt hatásuk nem jelentős.
Kifejtette: a negatív kibocsátási rés, azaz a lehetségestől elmaradó tényleges növekedés a válság alatt 4 százalékra csökkentette az inflációs várakozásokat, az elmúlt néhány hónapban azonban a várakozások ismét emelkedetek.
A monetáris tanács novemberben azért emelte meg az alapkamatot, mert monetáris szigorítás nélkül, a jelentősen növekvő élelmiszerárak mellett és a válságadók hatását figyelembe véve nem lehetne elérni az inflációs célt. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az eurót ma sem tartja kevésbé kívánatosnak, mint korábban, mivel nem az euró van válságban, hanem egyes országok. Simor András úgy vélte jó lenne, ha a kormány "előrukkolna egy hiteles csatlakozási dátummal".
Emellett a jegybankelnök megjegyezte, hogy szükség van az inflációs célkövető rendszerre, ha a Magyar Nemzeti Bank lemondana erről a laza fiskális politika mellett, akkor az mindenképpen a kamatok emelkedésével járna. Simor András Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója kérdésére válaszolt, mivel a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke felvetette, kell-e ragaszkodni az inflációs célkövetési rendszerhez akkor, ha a célt a laza fiskális politika miatt nem lehetett eddig elérni.
A jegybankelnök hangsúlyozta, a laza költségvetési politika mellett az a legkisebb rossz, ha a monetáris politika tartja magát a célhoz. Ha nem ezt tenné, feladná a függetlenséget és az árstabilitást, mint a várakozások "horgonyát", s akkor emelkednének a kamatok - fejtette ki.
