Szlovák-magyar két jóbarát? Alakul valami...
Ennek érdekében fel kell számolni az indulati, illetve a látszatpolitizálást és javítani kell a határ menti infrastruktúrát, ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági együttműködését - közölte Simon Zsolt a Heves Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara évadnyitó ülésén, ahol a szlovák-magyar együttműködés volt a fő téma. Ezt elősegítheti, hogy a Dél-Szlovákiában a többség a magyar nyelvet beszéli, illetve a kamarai együttműködés sok olyan kérdést megoldhat, amelyet a politika nem képes - tette hozzá szlovák mezőgazdasági- és vidékfejlesztési tárca vezetője.
Simon Zsolt elmondta, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban 207,6 millió euró áll rendelkezésre határ menti projektek megvalósítására. Ebből az összegből a többi között két Ipoly-híd épül, ami a megszakadt infrastrukturális összeköttetés fontos eleme. A keretből 2013-ig még 50-60 millió euró áll rendelkezésre - fűzte hozzá. A látszatpolitizálás megszüntetésének nevezte a "Tokaji" névhasználat körüli vita felszámolását. Az egymás elleni fellépés helyett - folytatta -, inkább a közös pontokat kellene keresni, hiszen kölcsönös érdek az egységes névhasználat és minőségvédelem megteremtése. Annál is inkább, mert a borvidék 10 százalékát birtokló Szlovákiában is jellemzően magyar nemzetiségűek kezében vannak a szőlőültetvények.
Ugyancsak fontos lehetőségként említette a határ menti térség feldolgozó-üzemi kapacitásainak feltérképezését. Ugyanis miközben például Szlovákiában Rimaszombathoz legközelebb 220 kilométerre található repcefeldolgozó üzem, Magyarországra csupán 70 kilométerre kell szállítani a terményt. A szlovák gazdasági kormányzat az áfa visszatérítési idő lerövidítésével, illetve a társaságalapítás megkönnyítésével is ösztönözni kívánja a gazdasági fejlődést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár egy euró befizetésével is alapítható lesz kft. - mondta Simon Zsolt. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy Magyarország uniós elnöksége felélénkítheti a szlovák-magyar kétoldali kapcsolatokat is.
Erre különös lehetőséget nyújt az agrárium, hiszen a magyar agrárexport negyedik legnagyobb célpiaca Szlovákia, illetve északi szomszédunk az első öt agrártermék beszállítónk között található. A miniszter szerint fontos, hogy ez a lendület ne törjön meg; ezt segíti az az 552 millió forint is ami a Leader-programon belül használható fel a közös határ menti kistérségi együttműködésre - hangsúlyozta. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar kormányzat célja a vidék versenyképességének erősítése, ezért a vidékfejlesztés költségvetése 20 százalékkal magasabb, mint az előző évben és eléri a 684 milliárd forintot. Ezen belül kiemelt támogatást kívánnak biztosítani a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztésének, a helyi piacok erősítése érdekében - mondta Fazekas Sándor.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy vélekedett, hogy a gazdaság biztonságos működtetése érdekében vissza kell térni a kötelező kamarai tagság intézményéhez. Szerinte csak az erős kamarák képesek kapcsolatot teremteni a politikával. Ilyennek nevezte a Német-Magyar Gazdasági Kamarát, illetve az AmCham-et, az Amerikai-Magyar Gazdasági Kamarát. Ilyen elvek alapján hozták létre az MKIK Magyar-Szlovák Tagozatát, amelyet a magyar fél szándékai szerint közös kamarává fejlesztenének - mondta Parragh László. (MTI)
