Szükség van az atomenergiára, de a paksi bővítés még halasztható

A "Magyarország és az EU atomstratégiája - veszélyek és lehetőségek" című kerekasztal beszélgetésen Jávor Benedek, az LMP parlamenti képviselője, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke népes diáksereg előtt fejtette ki, hogy a paksi blokkok 20 éves üzemidő hosszabbítása miatt elegendő lenne a 2020-as évek elején dönteni a bővítésről.

A technológiai fejlődés, a megújuló energia és az energiahatékonyság eredményei alapján megalapozottabb döntés születhetne. Állítása szerint az atomenergetikai beruházások költsége stagnál, a megújulóké viszont meredeken csökken. Ezzel szemben Pázmándi Tamás, a Magyar Nukleáris Társaság alelnöke, a KFKI kutatója arról beszélt, hogy éppen a nukleáris ipar komoly technológiai fejlődése miatt kellene mielőbb üzembe helyezni új blokkokat, és ezt erősítette meg Tóth Csilla is, a Magyar Villamos Művek Zrt. műszaki főtanácsadója.

Ő hozzáfűzte, hogy legalább tíz év előkészület szükséges az új atomerőművi blokkok telepítéséhez. Tóth Csilla az ország teherbíró képessége, az ellátásbiztonság szempontjából különösen fontosnak nevezte az optimális energiamix kialakítását: a megújuló, a fosszilis és az atom megfelelő arányát. Arra a kérdésre, hogy tanult-e a világ a csernobili atombalesetből és a japán földrengés és szökőár által megrongálódott fukusimai atomerőmű esetéből igen különböző vélemények hangzottak el.

Hevesi Zsolt, az ELTE tudományos munkatársa és Pázmándi Tamás a technológiai különbségeket emelte ki. Jávor Benedek a kommunikációban csak annyi különbséget látott, hogy míg Csernobilt "elhallgatták", addig a japán erőmű katasztrófájáról a megbízható, hiteles tájékoztatás hiányzott. Az LPM parlamenti képviselője szerint Fukusima után elkerülhetetlen Magyarországon is az a társadalmi vita a kockázatokról, amely Nyugat-Európában már folyik.

Jávor Benedek felvetésére, miszerint a fukusimai események is rávilágítottak arra, hogy nincs 100 százalékosan biztonságos atomenergia Pázmándi Zsolt hangsúlyozta, a nukleáris ipar célja, hogy ne legyen személyi sérülés és minél kisebb legyen a környezeti hatás, minél kevesebb radioaktív anyag kerüljön ki az atomerőműből. A jelenleg üzemelő második és a már épülő harmadik generációs atomerőművek blokkjai kettős biztonsági "fallal" vannak körülvéve azért, hogy a radioaktív anyag ne kerülhessen ki.

Azon túl, hogy Pakson is "kettős fal veszi körül a blokkokat" Tóth Csilla elmondta azt is, hogy a Paksi Atomerőműben van mobil generátor, utalva arra, hogy a fukusimai erőműben ennek hiánya okozta a legnagyobb problémát. Hozzátette, csak a vizsgálatok után lehet véleményt alkotni arról, hogy mi is történt a japán erőműben. Hetesi Zsolt szólt arról, hogy elméletileg ilyen katasztrófa, mint amely a fukusimai atomerőmű megrongálódását okozta tíz a mínusz hatodikon, azaz 100 millió reaktorévben egyszer fordul elő. Mint hozzáfűzte, vannak kockázatok, amit a társadalom elfogadhatónak ítél és van amit nem.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy fogynak az uránkészletek, így korlátja van az nukleáris energiatermelésnek is. Pázmándi Tamás megjegyezte: a fukusimai erőművet a Richter skálán 7-es erősségű földrengésre tervezték, és - hangsúlyozta a szakember - még a most történt 9-est is "kibírta", de a szökőárt már nem. Egy diák kérdésére válaszolva Jávor Benedek érintette a paksi atomerőmű bővítésről 2009-ben született országgyűlési elvi határozatot, jelezve, hogy a "jövő nemzedék országgyűlési biztosa - nyilvánosan elérető információk szerint - vizsgálja azt, hogy a határozat megfelelt-e a jogszabályi kritériumoknak". (MTI)