Te miért utasítod el a COVID-oltást?
Az Opinio piackutató alkalmazás 1475 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárt bevonó, országos reprezentativitású felméréséből kiderült, hogy a társadalom élesen elutasítaná, hogy az oltást kötelezővé tegyék (76 százalék szerint elfogadhatatlan). A megkérdezettek kétharmadának személyes fenntartása is van a vakcinákkal szemben és alig egynegyede támogatná az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelését.
A többség tájékozottnak érzi magát, ugyanakkor nehezen igazodik el az információk között
A kutatás szerint a 16-59 közötti korosztály közel kétharmada tájékozottnak érzi magát a vírushelyzettel kapcsolatban. A legtöbben internetes portálokról tájékozódnak (75%), a tévéműsorokat a válaszadók fele jelölte meg tájékzódási pontként, minden más lehetséges forrás jóval kisebb szerepet játszik. Abban nagymértékű egyetértés van, hogy a hiteles szakértők nyilatkozatai (67%) és a nyilvánosság számára elérhető részletes ismertető anyagok (64%) segítenék leginkább a tájékozódást. A legtöbben a háziorvosuk és szakorvosuk véleményét kérnék ki az oltással kapcsolatban. A háziorvost az idősebbek jelölték az átlagnál nagyobb számban (66%), a fiatalok esetében a szakorvosok kaptak nagyobb pontszámot. A szociális háló (család, barátok) befolyása a fiatalabbak (16-29) számára fontosabb, mint az idősek számára.
A megkérdezettek közel kétharmada egyébként nehezen igazodik el a nyilvánosságban megjelenő az oltásról szóló információk között. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára lenne a legfontosabb egy konzekvens kommunikáció, míg az iskolai végzettség növekedésével ez a bizonytalanság érzet csökken.
Bizonytalanság tapasztalható az oltás kapcsán
Mindössze a válaszadók 5 százaléka gondolja úgy, hogy nincs egészségügyi kockázata az oltásnak. Ezzel párhuzamosan nagyon magas bizonytalansági szint tapasztalható: a megkérdezettek 40 százaléka nem tudja megítélni milyen egészségügyi kockázata van az oltás beadatásának. Egészségügyi szempontól a nők, a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők ítélik kockázatosabbnak az oltást az átlagosnál, míg a diplomások és az idősek a nagyon alacsony választ jelölték az átlagosnál többen. A megkérdezettek kétharmadának van személyes fenntartása is a vakcinával kapcsolatban. Alacsonyabb szint csak a fővárosban élők és diplomások között tapasztalható.
Az oltással szembeni legfőbb bizalmatlansági érv, hogy nem volt elég idő az alapos kipróbálásra (72%), illetve, hogy túl gyors volt a fejlesztési fázis, így nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina (64%). A válaszadók több mint fele szerint (52%) súlyos mellékhatásai lehetnek az oltásnak. A válaszadók ötöde mondta azt, hogy sosem lehet megbízni a nagy gyógyszergyártókban.
Oltási hajlandóság: óvatos növekedés
November közepén a vizsgált körben mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát, ez január közepére 25 százalékos hajlandóságra emelkedett. Az oltást elutasítók aránya ugyanakkor ugyanúgy 36 százalékon áll, ahogyan a két hónappal ezelőtti felmérés alkalmával. Az oltasái hajlandóság növekedése a korábban bizonytalan táborból táplálkozott (az 47%-ról 39%-ra csökkent ebben az időszakban.) Az elutasítottság a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők között magasabb az átlagosnál. A budapestiek és a diplomások között magas az oltási hajlandóság. A férfiak és a nők között kisebb, de nem szignifikáns eltérés tapasztalható az oltás elfogadottságával szemben. Az életkor növekedésével nő az elfogadottság, de szignifikáns eltérés csak a legfiatalabbak esetében található.
A döntés meghozatalával kapcsolatban a vakcina származási országát, mint befolyásoló tényezőt mindössze a válaszadók 47 százaléka jelölte meg. A döntést elsősorban a szakszerűen összeállított, részletes és a széles nyilvánosság számára elérhető információk befolyásolják (82%). Az oltásról szóló sajtóhíreket mindössze a válaszadók 13 százaléka jelölte meg mint döntéstámogató forrást.
Az elutasítók negyede kifejeztten vírustagadó, míg az elutasítás okai sokfélék lehetnek. A biztonsági aggodalmakról az elutasítók közel kétharmada számolt be, információ hiányról a felük. Az elutasítók közel 40 százaléka bizalmatlan az oltásokat készítők, terjesztők iránt.
A megkérdezettek több mint háromnegyede (76%) elutasítja az oltás esetleges kötelezővé tételét. Ugyanakkor az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelése is inkább elutasított a megkérdezettek körében. Negyedük támogatná, hogy bizonyos előnyökkel, juttatással járjon az oltás beadatása, negyven százalék nem értene egyet ezzel. Az arányok hasonlóak a „negatív ösztönzők” esetében is: a válaszadók negyede megértené, ha az oltást elutasítók bizonyos tevékenységek végzésében nem vehetnének részt (például utazás, rendezvények), az elsöprő többség ezt kirekesztőnek és elfogadhatatlannak érezné.
-------
A felmérésről
A felmérés az Opinio applikációval készült 2021. január 16. és 18. között, 1475 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint.
