Telelőbe hajtották a jószágokat a Hortobágyon
Először több száz rackajuh vonult át a kilenclyukú hídon, aztán a ménes következett, végül a magyar szürke gulya zárta a sort - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
A nagyszámú érdeklődő előtt ezúttal is felvonultak a fogatok: a debreceni hetes fogat, a hatos ökörszekér, a népies kettes fogat, a bivalyfogat, illetve az öszvér és a szamár húzta taliga. A hagyományőrzés, az együttlét fontosságára hívta fel a figyelmet a pásztorokat és a résztvevőket köszöntő beszédében Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Méltatta azokat az értékeket, amelyeket évszázadok alatt kialakítottak, őriztek a Hortobágyon, s amelyekre nagy szüksége van a súlyos helyzetben lévő országnak.
Ángyán József szerint "a Hortobágy az egyik kiindulópont, ahonnan meg tudjuk újítani az országot". A pusztai élet, a Hortobágy népe, a gyönyörűséges állatok jelentik a biztosítékot erre - mondta az államtitkár, majd kijelentette: olyan mezőgazdaságot akarnak megvalósítani, amely jó minőségű, biztonságos élelmiszereket termel, s fenntartja az élhető környezetet. Példaként említette a hagyományos gazdálkodást és életformát a Hortobágyon.
A téli behajtás a számadás ideje is: a csikósok, a gulyások, a juhászok jelentették, hogy megérkeztek a tavasszal rájuk bízott jószágokkal. Egykoron rovásfákon tartották nyilván a ki- és behajtott állatokat, s a rovásfa két felének összeillesztése után derült ki, hogyan vigyáztak a pásztorok a rájuk bízott jószágokra. A behajtás végén - őrizve a hagyományokat - a pásztorok koszorút dobtak a Hortobágy folyóba a nyáron elpusztult állatok emlékére.
