Teljesen megújul az ÚSZT
Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai államtitkár egy tegnapi sajtóbeszélgetésen jelentette be: az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pályázóinak segítésére tavaszra tanácsadói hálózatot alakítanak ki, s nyár elején újabb országos roadshow-t szerveznek a terv keretében már elérhető 1100 milliárd forintnyi forrásnál, 93 kiírásnál, pénzügyi konstrukcióknál és nemzeti programoknál felmerülő problémák tisztázására és a rendszer további tökéletesítését szolgáló javaslatok begyűjtésére.
„Alapvető törekvésünk, hogy egyszerűsítsük a pályázók életét, és az intézményrendszer ne hatóság, hanem szolgáltató jellegű legyen” – hangsúlyozta az államtitkár. Értésre adta ugyanakkor, hogy az átalakítás még távolról sem zárult le. Ezentúl a Környezet és energia operatív program (KEOP) és az oktatás pályázatait közreműködő szervezetként (ksz) az ESZA Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. kezeli, amellyel kapcsolatban határozottan elhárította lapunk utalását arra, hogy ez az intézmény eddig sohasem tartozott a legsikeresebb ksz-ek közé. Sőt, az államtitkár kifejezetten védelmébe vette annak új vezetőjét, aki szerinte a feladatokra rátermetté és dinamikussá tette az ESZA-t. Közölte azt is, hogy a jövőbeni hatékonyabb működés érdekében az egymás mellett működő szervezetek/hálózatok rendszerét tekintik át, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat és a fölösleges kiadásokat.
Ez a felülvizsgálat a ksz-k közül érinti a VÁTI Kht.-t és annak vidéki irodáit, továbbá a regionális fejlesztési és innovációs ügynökségeket, a kistérségi koordinátori hálózatot pedig már tavaly decemberben felszámolták. Az egyszerűsítést szolgálja a 4/2011. számú kormányrendelet, amely a korábbi 24 jogszabály helyébe lépett. Ez az európai uniós források felhasználási feltételeit foglalja egységes keretbe, s bevezeti többek között a kifogás intézményét, amellyel jogbiztonságot teremtettek a pályázók számára. A rendelet szerint könnyített pályázati eljárásrendnél 30-35 napjuk van a bírálóknak a döntésre. Mindösszesen egy hiánypótlás bekérésére van lehetőségük a ksz-eknek, a kifizetések teljesítésére pedig a korábbi 60 helyett 45 nap áll rendelkezésükre. Molnár Ágnes az egyszerűsítés első eredményei közé sorolta, hogy míg 2007–10. június között 950 milliárd forint volt a kifizetés, addig a decembert megelőző négy hónapban 540 milliárd forintot fizetett ki az intézményrendszer. Egyúttal azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy óriási teher nehezedik az intézményrendszer szereplőire, például az elmúlt egy-két hónapban szinte egyszerre mintegy nyolcezer pályázat befogadásáról kellett gondoskodniuk.
„Olyan fenntartható fejlesztéseket kívánunk támogatni, amelyek nem nyomorítják meg az önkormányzatokat, és jelentős a multiplikátor hatással vannak a helyiek, a régió életére, a növekedésre és a foglalkoztatásra” – szögezte le Molnár Ágnes. A Világgazdaság érdeklődésére megerősítette: az idei költségvetésben biztosított az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekhez szükséges nemzeti hozzájárulásra a pénz, ezt a stabilitási tartalék képzése nem érinti, s a következő években is prioritást élvez a társfinanszírozás. Már megszületett a döntés arról is, hogy a hatékony forráskoordináció érdekében a 2012-es költségvetésben önálló fejlesztési fejezet lesz. Az idén még az erre a célra szánt mintegy 400 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás szanaszét szerepel a büdzsében. (VG Online)
