Tisztaszén-technológiával hasznosítanák a borsodi szénvagyont
A tájékoztatót abból az alakalomból tartották, hogy a megyében található szénvagyon hasznosítása kapcsán harmadik alkalommal érkezett japán szakemberekből álló delegáció a térségbe, hogy egyeztessenek a felhasználási lehetőségekről. Riz Gábor kifejtette: a tisztaszén-technológia azt jelenti, hogy a hagyományostól eltérő körülmények között használják fel a szenet, amely alacsony környezetkárosítással jár, alacsony az úgynevezett környezetterhelési emissziós értéke. A japán technológia a magyar szénvagyonnal ötvözve új utakat, lehetőségeket nyithat meg - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy emiatt is fontos ennek a megismerése és üzemszerű használata is.
Az elmúlt évben több alkalommal jártak az országban a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) energiapolitikai célkitűzéseit támogató Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ), valamint a Chiyoda vállalat képviselői a tisztaszén-technológiával (CCT) kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében. A pozitív magyarországi tapasztalatok meghozták gyümölcsüket. A japán Új Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) forrásokat különített el az IEEJ számára, hogy elkészítse a projekt megvalósíthatósági tanulmányát - mondta Riz Gábor.
Úgy fogalmazott: az eddigi látogatások célja, hogy pontos adatokat szerezzenek a magyar partnerintézmények bevonásával arról, hogy a tisztaszén-technológiát milyen formában lehetne a Borsodi-medence szénvagyonára alapozva alkalmazni, azaz milyen típusú szénelgázosító létesítményt lehetne üzletileg is életképesen megvalósítani. A jövő februárig elkészülő előzetes megvalósíthatósági tanulmány (EMT) erre ad majd választ, amelyet a NEDO fog össze, de elkészítéséhez az IEEJ, a Mitsubishi Corporation és a Chiyoda Corporation munkatársai is hozzájárulnak. Véleménye szerint amennyiben a számítások visszaigazolják a koncepció életképességét 2014. márciusa után kezdetét veheti a projektet előkészítő kutatás és az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a térségnek mintegy kétszáz évre való szénkészlete van még. Mint mondta, az elmúlt 20 évben valamennyi mélyművelésű szénbánya bezárt már, külszíni bányákból van két állandó és két ideiglenes a megyében. A japán technológiával nagyjából évente egymillió tonna szénre lesz szükség, hogy abból különféle alapanyagot, nyersanyagot állítsanak elő - ismertette a részleteket az alelnök. Hozzátette: azok a területek kecsegtetnek nagyobb eredménnyel, ahol már "megkutatott", nagy mennyiségű szénvagyon van együtt. Példaként említette Szendrő, Tardona és Ózd környékét. Megjegyezte: további fontos feladat a bányászati szakképzés visszaállítása, amelyben a Miskolci Egyetemre támaszkodhatnak, ez ugyanis Magyarország egyetlen olyan campusa, ahol fennmaradt az egyetemi szintű bányászati képzés. (MTI)
