Tovább csökkent a lakosság hitelfelvételi kedve
A komplex fogyasztói bizalom index (fbi) 146,4 pont volt a harmadik negyedévben, szemben a második negyedévi 148,5 ponttal, ami gazdasági válság előtt mért szinten a stabilizálódást mutatja. Az idén az index legalacsonyabb értéke márciusban volt, 114,5 ponttal, míg egy évvel korábban 147,4 ponton állt a mutató.
A komplex fogyasztói bizalom mutatójának kezdő értéke az 1996. évi 100 pont, a változásokat ehhez viszonyítva méri a Gfk Hungária negyedévről negyedévre. A komplex fogyasztói bizalom mutatóhoz hasonlóan az előző negyedévhez képest alig változott a fogyasztói várakozások indexe (fvi), ami 177,1 pontról 180,4 pontra emelkedett, és viszonylag magas szinten áll. A vásárlási hajlandóság index (vhi) értéke az előző negyedévhez képest 8,3 ponttal 108,5 pontra, kismértékben visszaesett a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet mérséklődésével.
A vhi az elmúlt néhány negyedévben hullámzó trendet mutatott. Nem változtak lényegesen a munkanélküliségre vonatkozó várakozások és a megtakarításról szóló vélemények. A válaszadók közel kétharmada a munkanélküliség növekedésére számít. Az inflációs várakozások kismértékben javultak: a válaszolók háromnegyede az árak emelkedését prognosztizálja, míg az előző negyedévben az arányuk 89 százalék volt.
A válaszadók egynegyede számít arra, hogy a következő egy-két évben az infláció mértékével emelkedik a reáljövedelme, 58 százalék viszont annál kisebb mértékűt vár. A hitelfelvételi kedv tovább csökkent: a válaszolók közel kétharmada soha nem venne fel ennyi hitelt. Az előző negyedévben ez az arány 58 százalék volt. A fennmaradó egyharmad úgy véli, hogy az időpont nem alkalmas hitelfelvételre.
Ugyanakkor a megtakarításokról sem változott a megkérdezettek véleménye: közel 50 százalék szerint nem megfelelő az idő a megtakarítások felhasználására, de tízből három válaszolónak nincs is megtakarítása. A GfK Hungária közleménye idézi Kozák Ákos igazgatót, aki szerint a gazdasági válság kezdetét követő nagymértékű süllyedés, majd az előző negyedévben tapasztalt jelentős javulás után stabilizálódni látszik a fogyasztói bizalom, és valószínűleg nem várható radikális emelkedése a közeljövőben. A lakosság "kivár". A válság kitörése után egy évvel a megváltozott gazdasági körülmények között abban bíznak, hogy rosszabb nem lesz.
