Továbbra is csődvédelem alatt a Vértesi Erőmű

Ismert, hogy a Vértesi Erőmű ZRt. likviditási problémáinak megoldására csődvédelmet kért. Ezen időszak alatt biztosítható a bérek fizetése és a hitelezőkkel való egyezség kidolgozása - tette hozzá Mamusits Péter.

Az eljárás megindítása óta két sikertelen tárgyalásra került sor. A Vértesi Erőmű financiális helyzetét figyelembe véve, a hitelezőknek kategóriánként egységes megtérülési ajánlatott tett, amelyet nem fogadtak el, viszont új ajánlat kidolgozása érdekében hozzájárultak a csődvédelem meghosszabbításához - mondta el a szóvivő.

A Vértesi Erőmű Zrt. korábbi vezetése 2008-ban tulajdonosi felhatalmazás nélkül több milliárd forintos áramvásárlási szerződést kötött a Kapolyi Lászlóhoz kötődő System Consulting Zrt.-vel, amely a villamosenergia-árak esése miatt az év utolsó napján visszalépett az üzlettől. Az áramkereskedőknek bírósági döntések után az erőmű négymilliárd forint kártérítést fizetett ki, majd tavaly augusztusban csődvédelmet kért, októberben azonban további hat milliárd forintos kártérítést ítéltek jogosnak egy szerb tulajdonosi háttérrel rendelkező cég, az EFT Budapest Zrt. számára.

Novemberben az erőmű 200 fős, csoportos létszámleépítést jelentett be, mivel a vele egy gazdasági egységben működő Márkushegyi Bányaüzem termelését 40 százalékkal csökkenteni kell, mert az erőműnek jelenleg nincs szüksége több szénre. A bányát eredetileg 2010. december 31-én bezárták volna, de ha létrejön a hitelezői egyezség, akkor 2011-ben és 2012-ben is fenntartják, de csak évi 6 petajoule kitermeléssel - erről Bencsik János államtitkár beszélt egy korábbi tanácskozáson.

A szénbánya az áramfogyasztók által fizetett - kilowattóránként 23 filléres - szénipari szerkezetátalakítási támogatásból évi mintegy hét milliárd forinthoz jut. A támogatás eredetileg 2010 végén szűnt volna meg, de az Európai Bizottság várható döntése alapján fennmaradhat a 2015 utáni időszakig is.

A Vértesi Erőmű bezárása a lakossági távhőár 30-40 százalékos emelését jelentheti Oroszlányban - mondta el augusztusban Oroszlány akkori polgármestere, Rajnai Gábor az MTI-nek. A városnak hosszú távú szerződése van a távhő ellátásra az erőművel, amely három év alatt mondható fel. A kapcsolt villamosenergia-termelés miatt a távhőár a harmadik legalacsonyabb az országban, de ez a pozíció áramtermelés nélkül nem tartható.