Továbbra is számol MNB-kamatemeléssel a Morgan Stanley
A Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési és elemző részlege a felzárkózó térségről befektetőknek összeállított, hétfőn kiadott heti helyzetértékelésében kiemelte, hogy egyes piaci szereplők még kamatcsökkentést is valószínűsítenek a monetáris tanácsban esedékes váltásra hivatkozva.
A cég azonban hétfői elemzésében közölte, hogy változatlanul kitart az idei évre további 0,75 százalékpontos MNB-kamatemeléssel - és így 6,75 százalékos év végi alapkamattal - számoló előrejelzése mellett. A Morgan Stanley elemzői elismerték, hogy erre a prognózisra lefelé mutató kockázatok hatnak, hozzátették ugyanakkor: előrejelzésük esetleges módosításának "fontos katalizátora" lenne egy olyan agresszív konszolidációs csomag, amely elősegíti a dezinflációt, és amelyet az MNB is kedvezően fogad.
"Itt azonban még nem tartunk" - fogalmaztak hétfői előrejelzésükben a Morgan Stanley citybeli szakértői. A cég már jó ideje fenntartja a londoni konszenzustól kirívóan eltérő, 0,75 százalékpontos idei MNB-kamatemelést valószínűsítő prognózisát. A cég az utóbbi időben több elemzésében is rendre "túlságosan leegyszerűsítőnek" nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása és a testület összetételének márciusi változása után valószínűleg "galambok" csatlakoznak a tanácshoz, és emiatt nem lesz több MNB-kamatemelés.
A Morgan Stanley elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. A cég londoni szakértőinek hétfői elemzése szerint is a Morgan Stanley legtöbb ügyfele - az elemzők zömével együtt - változatlanul úgy gondolja, hogy az új monetáris tanácsi tagok "feltétlenül" galambok, vagyis enyhe alapállásúak lesznek. "Mi azonban egyáltalán nem vagyunk meggyőződve arról, hogy szükségszerűen ez lesz a helyzet, és kiemelnénk, hogy a lehetséges tagok némelyikének (szakmai) profilja meglehetősen szilárd és kiegyensúlyozott" - fogalmaztak a Morgan Stanley citybeli elemzői.
A ház szerint mindemellett egy olyan kamatcsökkentési stratégia, amely figyelmen kívül hagyja az inflációs környezetet, hitelességvesztéshez és forintgyengüléshez vezethet, és így az esetleges enyhítési ciklus "igen rövid életű lenne". A londoni elemzői közösségben jó ideje vita tárgya, hogy a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása nyomán várható-e a testület "galambbá" válása, és ennek nyomán a szigorító ciklus leállása, vagy éppen visszafordítása.
A Capital Economics, a City egyik vezető befektetési és pénzügyi tanácsadó csoportja például rendre azt jósolja, hogy az MNB monetáris testülete márciustól enyhébb alapállásúvá válhat, és a magyar jegybank alapkamata az év végére a mostani 6 százalék alá süllyedhet. A Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzőinek jelenlegi előrejelzésében 5,50 százalékos - vagyis a Morgan Stanley prognózisánál 1,25 százalékponttal alacsonyabb - idei év végi MNB-kamatszint szerepel.
Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének legutóbbi prognózisa szerint a parlament által kiválasztandó új monetáris tanácsi tagok várhatóan "sokkal nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, sőt túl magasra emelkedett (...), vagyis (a jelenlegi testületi tagoknál) jóval enyhébb alapállásúak lesznek".
A cég szakelemzői szerint ez felveti annak a kockázatát, hogy az új monetáris tanácsi tagok az eddigi kamatemelések visszafordítását "fogják erőltetni". Az ellentáborhoz tartoznak ugyanakkor - a Morgan Stanleyvel együtt - a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői. Legutóbbi előrejelzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha az új tagok belépésük után nem sokkal már kamatcsökkentéseket támogatnának, azzal sérülhet az MNB pénzügypolitikai hitelessége, és felerősödnének az új monetáris tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak is.
Mindez jó eséllyel a forint gyengülését eredményezné, emiatt nehezebbé válna az infláció kordában tartása, és emelkedne a devizaalapú hitelek adósságszolgálati költsége is, aminek "politikai ára" a kormányzatot terhelné - vélekedtek a Goldman Sachs londoni szakértői. (MTI)
