Újabb euróválságot hozhat a tavasz?
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2011-re szóló prognózisa szerint Spanyolországnak és Olaszországnak az év első felében összesen több mint 400 milliárd euró kötvényadósság refinanszírozásához kell piaci forrásokat felhajtania. Az euróövezet "ezen a ponton széteshet" - áll a CEBR előrejelzésében.
A ház szerint ha ez most nem is következik be, akkor is mindössze egy az öthöz az esélye annak, hogy a valutaunió jelenlegi formájában túléli az évtizedet. A CEBR londoni szakelemzői szerint az euróövezet egyben maradása esetén 2011 lehet az az év, amikor az euróárfolyam jelentős gyengüléssel megindul a dollárparitás felé.
Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerdai elemzésükben úgy vélekedtek, hogy ha Spanyolország és/vagy Olaszország kerül szuverén adósságválságba, akkor "egyértelmű", hogy a tavaly tavasszal alakított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi formájában és finanszírozási keretei között már nem jelentene elégséges forrást. Az Eurasia elemzői szerint még ha a következő hetekben át is alakítanák az eszközt, nem biztos, hogy a piac kellő időt hagy a szükséges parlamenti jóváhagyásokra és a tőkeemelésre.
Az EFSF az euróövezeti kormányok által vállalt 440 milliárd eurónyi garanciából, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) rendelkezésre tartott 60 milliárd eurójából és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) szintén erre a célra elkülönített 250 milliárd eurós keretből, összesen 750 milliárd euróból segítheti ki a közadósságot piacról finanszírozni átmenetileg nem képes kormányokat. Az euróövezet belátható időn belüli felbomlását más nagy londoni házak is immár a valós kockázatok közé sorolják. Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői közölték: új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár a 2020-as évekig is késhet.
A ház citybeli szakértői az általuk várt késedelem fő okai között kiemelték "az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat" is. Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan "minimális", ám "semmiképpen sem zéró, és valószínűleg növekszik". A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég nemrégiben kiadott elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy a valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.
A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre. A cég szerint ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
