Újra kell értelmezni az állami szerepvállalást
Mint hangsúlyozta, a pénzügyi és gazdasági világválság miatt szükségessé vált gazdaságélénkítő programok több európai országban példátlan mértékű állami beavatkozáshoz vezettek, egyebek között Franciaországban, az Egyesült Államokban és Németországban. E példák alapján megfontolt piacvédő intézkedésekre van szükség Magyarországon is - mondta a tárcavezető.
Az új kormány az állami befolyás erősítését látja megoldásnak a korábbi fiskális politikának alárendelt privatizációs gyakorlattal szemben: a koncentrált állami vagyonkezelést, erőforrás- és fejlesztéspolitikát, egységes irányvonalakat kijelölve - magyarázta Fellegi Tamás. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy az új magyar kabinet "államvezérelt gazdaság" bevezetésére törekedne, csupán az eddiginél nagyobb állami szerepvállalást valósít meg, a gazdasági folyamatok kiegyensúlyozása, a versenyképesség visszaállítása és a lakossági életszínvonal növekedése érdekében. A kormány nem versenyellenes - mutatott rá Fellegi Tamás.
Feladata az, hogy a piaci torzításokat korrigálja és a megfelelő kereteket kiépítése. "Meggyőződésünk ugyanis, hogy a piac és az állam fejlődése együtt kell, hogy megtörténjen" - mondta előadásában. Kármán András adó és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár előadásában kiemelte: a gazdasági világválság után felértékelődött a belföldi megtakarítások szerepe, legyen szó lakossági megtakarításról, vagy a költségvetés pozíciójáról. Minél nagyobb mértékben támaszkodhatnak a vállalatok ezekre a belső megtakarításokra, annál nagyobb vállalati beruházási aktivitásra számíthatunk, és annál nagyobb lesz a magyar gazdaság növekedési képessége" - mondta.
Azt is látni kell - tette hozzá -, hogy a külső és belső adósság problémáját, csupán kiegyensúlyozott költségvetési politikával nem lehet megoldani, dinamikusan növekvő gazdaságra van szükség, ehhez szükség van a versenyképesség erősítésére. A kormány eddig bejelentett intézkedéseinek többsége ebbe az irányba mutat - zárta gondolatmenetét az államtitkár. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly egyebek között a jövő év első felében esedékes soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatos feladatokról beszélt. A leghangsúlyosabb témák közé tartozik a betétbiztosítás, a piaci infrastruktúra, a befektető-védelmi alap.
Emellett hazai jogszabály-módosítási javaslatokat is említett több kérdésben, többi között a Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal összefüggésben; a testület szerepének újragondolják majd a gyakorlati tapasztalatok alapján - mondta. A Pénzügyi Békéltető Testület létrehozása is a tervek között szerepel, a PSZÁF aktív közreműködésével, a jogviták gyors és hatékony lezárására. A javaslatok között említette a betétbiztosítási szabályok átalakítását is. A szegedi Hunguest Hotel Forrásban szombaton zárult háromnapos tanácskozás két plenáris és hat szekcióülésén hatvan előadást hallgathattak meg a résztvevők.
